Lapszemle, 1929. április

1929-04-22 [1349]

részt a mókában? RámTötat, hogy már csak egyetlen réteg hiányziJc a Ligából és ez a magyar szocialdemoicrata municásság, figyelmezteti a magyar munkásságot, hogy a revízió kedvéért egy milimóterrel »sea kell letérni elvi alapjukról, hiszen a reviziós küzdelem a szociáldemokrácia legádázabb ellensége az idegen népeket elnyomó imperializmus és militarizmus ellen irány'&„ Bzejcütán körülírja Herczeg Ferenc a magyar revizió céljait. Tisztzni kell a kérdést, mondja, hogy tulajdonképpen mit követel és mit váx a magyarság a revizió i ikerétől? Nem hivatkozunk ezeréves történelmi jogokra, mondja Herczeg Ferenc, nem követel privQégirmokat a magyarság számára csak annyit akar a Ljiga, hogy alkalmazzák azokat az elveket, amelyeket az évszá* zados fejlődés és a népek együttélésének garanciája, minden civilizált emberre nézve kötelezővé tettj először a nemzetiségi elvet, má~ sodszor a népek önrendelkezési jogát? Ezeket az elveket, amelyeket m • m m *s tat ••« am m m %m •» Wilson az "üj világrend alapjául hirdetett az entente győzedelmes zás lóira irt* , .Ezeknek az elveknek alkalmazásából az következik, hogy Mqgyaország feltétlenül visszakapja a magyar többségű területeit ^tehát as ü» «•'' Rothermere* ha tárokat, « másodszor pedig, hogy Szent* István birodalmának szláv és román többségi területeit népszavazás Tatjának döntsék el hovatartozásukat

á llietőleg, hogy független nemzeti államban kivánnak-e élni^ Ez az a jogi alap, amelyen állanttak kell?

1 Ami pedig a reviziós mozgalom módszereire vonatkozik, hangsíh lyoznUnk kellj hogy a mozgalom szükségképpen frékés terme szétüt Fegyverei a felvilágoéitás és a meggyőzéé - a béke fegyverei és végső célja is a béke, amennyiben meg akarja előzni és el akarja hárítani az Ujabb háborüs katasztrófák veszedelmét* RáaPtat, hogy nincs veszedelmesebb és fájóbbseb ma az emberiség testén mint a magyar kérdés* Felveti a kérdést* hogy milyen viszonyban áll a Revíziós Liga a magyar kormániyal

? nyomban megállapítja, hogy Magyar országon kivé-