Lapszemle, 1929. április

1929-04-20 [1349]

ladáaát. A* elismerést az U.T?. különösen egy nagyobb kölcsön érdekében-, tart ja kivánatoanak, amellyel a Szovjet Unió siettethetné a szocialista ipar felépítését, a szovjetfarmok létesítését, a munkások életszínvonalának euelóaét, a Szovje* Unió megerősödését és - the last not least - a világ proletariátus forradalaoaitáaát. , A Konnuniota Internacionálé Központi Végrehajtó Bizottságának i»z amerikai Kommunista Párthoz, annak hatodik konvenció ja alkalmából intézett nyilt levelét, amelyben a párt feladatait jelöli meg, az U.H./21/ egész terjedelmében közli, Tízek a feladatok főleg arra ironytilmik, hogy a pártot * jelenlegi szűk bevándorolt munkásokra alapozottságáról át kell helyezni a szélea amerikai munkástömegekre és négermunkásokra. Sgyik főkövetelése a nyilt levélnek az, hogy a frakció-haro teljesen liiiuidáltasaék, A pártkonvenció a Konintem nyilt levelét egyhangú határozattal elfogadta. A délamerikai államoknak a diktatórikus kormányzás felé hajló tendenciáját fejtegeti az Írás /31/ egy cikke, az amerikai közélet egy vezető egyenlőségének a megfigyelései alapján, aki Koover elnököt kisérte annak idején délamerikai körútján. Belpolitika. Vtieoonain államban a nedvesek döntő győzelmet arattak abban a szavazás alá bocsátott kérdésben, hogy enyhitsék-e az állam területén érvényben lévő prohibiciós törvényt, vagy sem. /Szabánság /5/. Több mint lüÜ.üOO azótöbbséggel öntöttek * tőrvény eltörlése és a 2.75^-oa'aör gyártása mellett. A moat üléaező állami törvényhozás tehát kénytelen lesz a száraz törvény végrehajt ását teljesen a szövetségi kormányra bizni. A Szabadság rámutat, hogy a nedvesek csatakiáltása ebben a küzdelemben az volt, hogy az országos prohibiciót csak akkor lehet megszüntetni, hü először mindegyik állam a