Lapszemle, 1929. április

1929-04-20 [1349]

liában és Európa más részein* A romániai kisebbségi kérdés megoldása tehát nemcsak magának az államnak a konszolidálása érdekében kivánatos

$ hanem arra való tekintettelis, hogy megerősíti a külföld felé Románia erkölcsi hitelét, sőt anyagi hitelét is, A május 10-i "nagy-román" ünnepélyen a magyar kisebbség részvétele ellen vezércikkezik ma a Temesvári Hirlap 19-89, Mert:"mit kaptunk azóta, hogy a gyulafehérvári határozatok évfordulója tizszer fordult az idő nagy kerekén? Van-e nyelv-és oktatási szabadságunk, érvényesül-e nyelvünk a közigazgatásban, beszélhet-e magyarul a magyar jogkereső fél a biróság előtt? A kérdésekre könnyű a válasz

8 Mindazon Ígéretekből, amelyeket Gyulafehérvár jelent, semmi sem teljesült s ezt most, közvetlenül a "nagyromán" egyesülési ünnep tizedik évfordulója előtt szomorúan kell megállapítanunk. Igaz, a kormány türelmességre int bennünket és azzal mentegeti magát, hogy más, fontosabb ügyek vártak elintézésre. Azt hisszük azonban, hogy türelmességünknek már nagyszerű próbáját állcttuk kí 10 évig, másrészt pedig egy párt életében fontosabb és sürgősebb teendőt nem ismerünk, • mint éppen azon gyulafehérvári elvek megvalósítását, amelyeken a most kormányzó nemzeti paraszt párt programmja felépült e amelyet a párt életlehetőségét és célját adják

8 De sajnos, tiz évvel Gyulafehérvár után Gyulafehérvár még mindig holt betű s mi kisebbségek továbbra is járhatjuk a türelmesség iskoláját^" A magyar iskolasérelmek emlegetését kifogásolja a Curentul 19450 Abrudbányai Edének a tegnapi szemlében már ismertetett interpellációja kapcsán, A lap hangsúlyozza, hogy a magyar párt éppenséggel nemtanúsít lojális magatartást a Maniu-kormány iránt, holott ezt el lehetett volna várni tőle, miután a Maniu-koraány meg akarja oldani a kisebbségi kérdést* A Dimineata 19-8026 ie kifogásolja Abrudbányai Ede interpellációjának éles hangját s miután a magyar képviselőnek ez volt az első felszólalása a parlamentben, a lap megállapítja, hogy a debut nem sikerült*