Lapszemle, 1929. április

1929-04-20 [1349]

tázzák a rejtélyes látogatás kérdését, de , a felvilágosítások az egészségügyi minisztériumból származván, különösképen hat a miniszterelnökségi kommüniké, mely csupán udvariassági jelleget akar tulajdonítani a látogatásnak. Hiszen azt ma már minden laikus tudja, hogy egy vegyészeti gyár szerves tartozéka lehet a hadseregfelszerelési üzemeknek. Ha viszont tisztára gazdasági jelleggel birt volna a látogatás., miért kellett ehhez Seeckt katonai személyén kiv|il még külön egy vezérkari tiszt is, Hef,-. megj,/ A belgrádi jugoszláv-román tárgyalásokról mindössze az Universul 19-89 közöl egy rövid magántáviratot, melyszerint a tárgyalások ••""*>vi£v "''''-fiBBP^ * jó mederben folynak. A jóvátétel kérdésében Gafencu külügyi államtitkár lapja, az Árgus 19-4804 egy egyébként ,kertelő cikkben megállapítja a jóvátételi konferenciával kapcsolatban, hogy a másodrangú államokként kezolt győztes kisállamok már nagyon is messzire mentek az engedékenység terén, amikor eddig csupán áldozatokat hoztak, amiknek ellenében pedig csupán rekompenzációa Ígéreteket kaptak a bulgár, magyar és osztrák jóvátételekből Csakhogy ezeknek a legyőzött kisállamoknak viszont a jóvátétel fizetésére moratóriumot adtak a nagyhatalmak, mégpedig oly hosszú moratóriumot, hogy maga Magyarország delegátusa jelentette volt ki Genfben,, miszerint senki sem tudhatja, hogy ezek a jóvátételek valaha is meg lesznek-e fizetve.A német jóvátétel kérdésének rendezésénél tehát a nagyhatalmak okvetlenül meg kell hallgassák, ezeket az érdekelt kisállamokat is, mint volt szövetségeseiket. A népszövetségi kisebbségi vitával kapcsolatban a félhivatalos Dreptatea 18-455 és általában a 18-i bukaresti lapok rövid jelentésben közlik, hogy a kisantant-álla»ak • valamint Lengyelország és Görögd ország átadták memorandumukat a népszövetség titkárságának, a memorandum- AÚ ben pedig "le van fektetve ezen hatalmaknak jólismert álláspontja a ki seb