Lapszemle, 1929. április

1929-04-03 [1349]

A temesvári róra kath, káptalan ellen éles támadást intéz a. Curentul 30-433, A lapsszerint a kultusztminiszter vizsgálóbiztost küldött ki Temesvárra annak megállapítására, hogy hova lettek a csanádi egyházmegye romániai részének tulajdonában volt értékpapírok és részvények Szzel a vizsgálattal kapcsolatban a lap azzal a gyanúval illeti a temesvári róm,kath, káptalant, hogy a szóbanforgó értékeket átcsempészte Magyarországra, A Carentul aztán még tovább megy és azt állítja, hogy a te*SM»viri kanonokok a román államtól jelentős fizetést húznak, holott az egyházmegye a földklsajátitások révén tekintélyes pénzösszeghez jutott. Ez a bukaresti lap szerint csak felesleges megterhelést jelent az államnak , A Déli Hirlap 31-73 ténybeli adatokkal hazudtolja meg a Curentult^ A Béaaágnak Romániához való csatolása után a csanádi egyházmegye romániai részének vagyona ingó és ingatlanból állott

; Az ingó vagyont 11 millió' aranykorona értékű hadikölcsönkötvények, magyar koronajáradékpapirok és 3000 drb. Blső Temesvári Takarékpénz tár-részvény képezték,, A hadikölcsöhkötvények és Járadékpapirok kérdése máig sem nyert rendezést, bár a román állam azokat már 8 év előtt lepecsételte, A temesvári róm,,kath, püspökség összes ingó* vagyona tehát jelenleg a 3000 darab temesvári takarékpénztári részvény

; Az ingatlan vagyont3800 hold föld Képezte Temesság közelében úgyszintén a temesvári püspöki palota, A földet a román földreformtörvény alapján az utolsó holdig kisajátították, de a püspökség még a kisajátítási papírokat sem kapta meg máig, nemhogy a kisajátítási árt megfizették volna neki, Kegy igy valamelyes jövedelemre tegyen szert, kénytelen volt a püspöki palotát átépíteni, ás üzlet 1 i geket kiadni, Ilyformán 800 ezer lei évi bért kap, csakhogy ebből viszont 70 #-ot adóban kell lef izetnieo A kisebbségek kivándoroltatását teszi szóvá a Brassói Lapok 31-73. A bukaresti kormányzat, ezidőszerint a Maniu-kormány, állandóan