Lapszemle, 1929. április

1929-04-18 [1349]

A Mbrgenbl.17 ós Hixl.18 azonos szövegű, hosszabb belgrádi jelentést közöl a Iiuzernben májusban összeülő magyar-szerb választott bíróság elé kerülő kérdésekről- luzernbon huszonhét per került tárgyalásra* ebből 26-ot magyar állampolgárok Indítottak i)él3zlávia ellen, egyet délszláv állampolgár Magyarország ellen* a perek közt három vonatkozik az agrárreformra mintegy próbaképpen, agrárpárt 45 magyar állampolgár indított Pólszlávia ellen. Kizárólag elvi döntés lesz az illetékesség kérdésében s a belgrádi sajté azt irja, hogy kétségbeesésre nincs ok, mert az illetéke asóg kimondása még nem jelenti azt^ hogy JJélszláviának nem volt jofca ez agrárreform végrehajtására, A Vrems szerint nincs a világon olyan biróságj mely meg tudná akadályozni az agrárreform keresztülvitelét. Ha a döntőüiróság azt mondja ki^ hogy neau illetékes^ a taagyar optánsok kénytelenek lesznek az illetékes délszláv birósághoz fordulni. A béllyei bir~ tok szekvesztrálása ügyében mindössze annyi fog történni, hogy elismerik Arangyelovica újbóli delegálását s ő majd elkéaziti javaslatát a legközelebbi ülésre^ mely érdemben fog foglalkozni a birtok azekvesztráláaával. Végleges döntős a béllyei ügyben valószínűleg csak az óv végóa várhaté. JL.l sebbségi ü g ? e k . ELicin Mita, a bácskai tartomány királyi biztosa nyilatkozott a Deutachea Volksblattban AV és Hírlapban /IS/ a kisebbségi nyelveknek a képviselőtestületekben val© használata kérdéséről. A feloazlatott tartományi közgyűlés egyhangúlag kimondotta volt, hogy a

z állandó választmány dolgozzon ki szabályrendeletet ebben a kérdé

3

ben a az kl ia dolgosta,aegállapitlén, hogy a képviselőtestületek jegyzőkönyveit az állam nyelvén kell vezetni, de ahol a tagok többaége kisebbségi, a jegyző köteles az ő nyelvükre lefordítani a jegyzőkönyveket és a hitelesítők előtt felolvasni. de

3

^^^^

9

^* Í?

V

f?

agyás beküldték a belügyminisztériumnak, de az uj rezaim még mindig nem ia válaszolt rá. *«™a*

# |