Lapszemle, 1929. április
1929-04-03 [1349]
héz helyzetben, mint ma Gazdasági csődnek lehet nevezni helyzetünket. Kétségtelen „ hogy az időjárás sem kedvezett mezőgazdaságunknak az utóbbi években, de ennél is sokkal többet ártott az s hogy az illetékesek nemtörődömsége folytán lemaradtunk a többi termelőállamokkal szemben. Amig más országokban a legkisebb birtokosgazdának is traktorral felszerelt szerszámháza van nálunk sokhelyütt, sőt sajnos a legtöbb helyen még az eke is hiányzik, Hitel hiányában uzsorakamatra csináltak adósságokat a foldmivelők és igy feltartóztathatatlanul zuhantak a leszegényedés felé, A most felvett külföldi kölcsön megakadályozza g hogy Románia egyelőre ujabb államkölcsönt vegyen föl* úgyhogy ilyen körülmények között nehéz segíteni ezen a helyzeten. Okvetlenül fel kell azonban állítani mindamellett egy mezőgazdasági hitelintézetet, A mezőgazdasághoz hasonlóan a romániai állatkivitel mai helyzete is rettenetes., Tehetetlenül kell néznünk hogy a volt legjobb külföldi piacainkon más államok vették át szerepünket. Sem Ausztria,sem Csehszlovákia nem piac a román állat számára, nem is beszélve Olaszországról, ahová egyáltalán nem tudunk szállítani, Ezen nem segitene ; , ha a kiviteli illetékeket méginkább leszállítanék sőt teljesen törőInők . hiszen egészen világosan látni, hogy az emiitett államok egyenesen akadályozzák saját védelmük erdekében a mi állatkivitelünket. Ahogyan mi redukáljuk a kiviteli illetékeket , ugy emelik ők a behozatali vámokat, mert nem érdekük beengedni a román állatot s amikor ők viszont nem tudják saját cikkeiket minálunk elhelyezni. Okvetlenül kereskedelmi szerződést kell kötnünk minden állammal, mert csak állandó egyezményes tarifa alapján segíthetünk ezen a helyzeten ; . amikor kölcsönösen kicserélhetjük áruinkat a " A belföldi államadósságok fizetése körül máris visszaélések derültek ki a Lupta 30-2212 és üj Kelet 30-67 szerint. Meg nem történt áruszállításokat fizettek ki, másutt meg ugyanazt a követelést kétszer is kiutalták.
