Lapszemle, 1929. április

1929-04-17 [1349]

fog aláásatni,"ha Németország elutasit egy olyan rendezést,amely a világ szemei előtt kommerciálisnak tűnik".Az a rendesés,melyet a nyugati hatalmak egységes frontja javasolt Parisban,soha,de soha sem tűnhetik a világ szemei előtt kommerciálisnak.Sőt ellenkezőleg ismerünk olyan külföldi bankárokat,akik határozott ellenzői valamely egészségtelen alapon létrejött megállapodásnak,és akik teljes joggal tartanak ép egy olyan "megoldástól",mely tönkretenné Németország hitelét.Méltányoljuk a Tiaesnak azt a magyarázatát,hogy a hitelező államok javaslatai nem tekintendők se "végleges javaslatoknak,még kevésbbá ultimátumnak", de még a tárgyalás alapjául sem alkalmasak, A párisi sajtónak az az érvelése,hogy egy későbbi konferencián helyrehozhatják azt,omi a szakértei konferencián nem sikerült, egy dolgot szem elől téveszt,éspedig azt,hogy Németország belpolitikai és belső gazdasági viszonyai megváltoztak és mindenekelőtt az elviselhetetlen terhekkel szemben való ellenállás szelleme olyan pártokban is megerősödött,amelyek azelőtt nem tagadták meg hozzájárulásukat volt ellenfeleink ultimativ követeléseihez.Példaképen csak a centrumot említjük meg.Igen örvendetes dolog,hogy Kaas prelátus épen vasárnapon ismételte meg azt 2 ki jelentásót,hogy "inkább egy becsületes nem,mint egy hamis igen".A Rajna-vidék második zónáját nyolc és fél hónap mulvs ki kell üríteni 3 akkor öt évre még a harmadik zóna marad megszállva,de a megszállást továbbra is mint a népszövetségi alapszabályokkal ellentétben állónak kell tekinteni.Rémetország* nak a rendezésben való érdeke nem nagyobb mint 2 többiek érdeke.Gszinte sajnálattal,de rendithetetlen nyugalommal is látjuk a párisi végzetes kiélesedést.Ha a konferencia meghiúsul,akkor ez annak bizonyítéka, hogy ellenfeleink gaadasági belátását üég mindig alig hihető mértékben árnyékolja be a politikai gyűlölet.Akkor kitűnt,hogy még nesi volt érett az idő rá és vámunk kell magamig érvényééül a ORSZÁGOS LEVÉLTÁR