Lapszemle, 1929. április

1929-04-17 [1349]

A Curentul 15-446, Dimineata 15-8022 és Universul 15-86 röviden ismertetik Szterényi bárónak a bécsi tárgyalások félbeszakitésával kapcsolatban tett nyilatkozatát, a Cuvantul 15-1429, Dimineata 15-8022 és Dreptatea 15-453 pedig a Nemzeti Újság és a Budapesti Hirlap kommentárját ismerteti, A bécsi tárgyalások félbeszakításától függetlenül ujabb cikket közöl az optáns-ügyről az Universul 15-86. A hosszabb cikk gondolatmenete a következés Románia ugy Brüsszelben, mint Genfben eredményesen visszautasitotta a magyar tézist, miszerint a trianoni szerződés biztosítaná az erdélyi magyar optánsok birtokainak érinthetétlenségét. Az igazság ezzel szemben az, hogy a trianoni szerződés csak azt állapította meg, hogy az optánsok ingatlanai nem konfiskálhatók el, ellenben nem tiltotta el a kisajátításukat, Ilyformán ezek az optánsok tulajdonosai maradtak erdélyi birtokaiknak a román törvények értelmében is, A román állam viszont a maga szuverenitási joga alapján természetesen módosíthatta a tulajdoni rendszert egész területén s ez alól nem képezhettek kivételt a magyar optánsok sem. A népszövetség tanácsa el is ismerte ezt az álláspontot és azért ajánlotta a feleknek a közvetlen megegyezést, Igy tehát az ügyből egy egyszerű ellentét lett állam és állam között, S ekkor Románia a maga koncilláns szellemét bizonyítandó, kijelentette, hogy bár nem ismeri el az optánsoknak semmiféle jogát, arra azonban hajlandó, hogy amennyiben egyes panaszaik alaposaknak találtatnának, legyen igényűk kártérítésre, de ezt Magyarország fizesse nekik a jóvátétel számiájára. Ez a helyes álláspont s ez ellen csak vét a Maniu-k örmény, ha mégis közvetlen kártérítési fizetésre hajlandó a magyar optánsok javára-. Magyary uj bukaresti követünknek a román fővárosba való megérkeztét jelenti a Cuvantul 15-1429,