Lapszemle, 1929. április

1929-04-16 [1349]

közságben 2..000 sziavon lakos mell ett l.JOO főnyi magyar fckős lakik, akiknek minden siránkozása hiábavaló volt„ A szerb csendőrök az evangélikus magyar iskolát lejárták és lepecsételtek és az ottani rőm.nath* híwát apácák iskolájába kény szeri tették a magyar tanul ókat** lutoránus m a?y ártani tónak csak annyit engedtek meg. hogy az apácák iskolájában a hittant és a ma$'ar nyelvet heti egy*-egy ónában taníthass*, A cikk lámutat. hogy a heti egy órában való hittantanitás természetesen kisebbségi szempontból eredményre nem vezethet, Hz a kegyetlen intézkedés egy 40G éve vírágaő magyar kultúrintézményt tett tönkre, egy na$ar iskolával ismét kevesebb van azerb területen de ki törődik a Zsfkevics-diktatara alatt, hogy lijOO magyar család gyermekei magyar tanító nélkül maradiak s a magyar tani tó 42 évi becsületes munka után a kel disbo to t v eheti t kezébe, Szterónyi József báró cikke a magyar-femán optánsugyben • -A "Pesti n

iriap* vezetőhehén bár° Szterényi József rámutat, hogy a magyár 'Kormány aa ujabb hála az tás kapcsán éppen a romániai nyilatkozatok következtében éles bán >fcban részesült, de a bécsi tárgyalások elhalasztását ^zterónyi szerint tévesen itólik meg* Elismeri, hogy a haVzets ha tén#.eg az volna, amilyet a román külügyrai ni szter hiábasan közölt párisi nyilávkozata alapján, a he nem avatottakkal té- J teleshetnének,akkor a támadások igazol tak lettek volna, de akkor/nem is tárgyalnánk tovább, Szterényi rámutat, hogy szó sincs arról

f mintha a magyar kormány el tért volna a döntőbíróság elvétől. . A •„ fclópszövet- j aég kompiemi sszuáot kereső ajánl atíra. jött létre a közvetlenül érdekelt két ország között az a határozat, hogy mind kát fél elvi ós" jogi állá> pontjának fenntartásával gyakorlati megoldást keres, A magyar kormán; tehát semmiféle jogot fel nem adott, san-remei ós bécsi tárgyalások' bói minden jogi v£gy el fi kérdés ki van zárva • mostani tárgyalások tiszai gyakorlati megoldás körül forognak és sikerült is tisztázni e-