Lapszemle, 1929. április
1929-04-13 [1349]
népek akaratából keletkeztek s ezek a népek sohasem adtak alka Irat arra,hogy valaki is kételkedhessen aubaü,hogy az uj állapothoz rámásak ódnak.* Hogy az uj államoknak nehézségekkel kell megküzdeni.az ÉermészeteSa a legnagyobb nehézség abból ered, hogy olyan területeket és népeket kell egységesiteni,amelyek évszázadokon keresztül 1-ülönböző uralom alatt éltek, A tótok például ezer éven át éltek idegen iga alatt, de még ez sem tudta elszakítani azokat a vérségi és kulturális köteléketet.melyek okét cseh testvéreikhez füzik 0 Nyilvánvaló azonban,hogy ennek dacára is raáról-holnapra raifikálKi ennek a hosszi különélésnek a nyomait eltüntetni nem lehet s hogy osak a köalgaagatechnikai tá.si ós törvényhozási unifikáció végrehajtása is esztendőkbe került, B téren azonban máris na^y haladást jelent a közigazgatási reform. Azt szintén ki kell mondani,hogy a cseh és tót nép ragaszkodása a közös állam eszméjéhez nem gyengült semmit,.Ellenkezőleg:ma már nincs egy cseh ós egy tót párt sem,amely nem támogatná teljes lélekkel az uj középeurópai rendet.Világosan megnyilvánult ez a Rothermere k ampány alkalmával 3 Lgya-Bez áll Jugoszláviára is* / ltalábaa meg lehet állapiten i,hogy az uj államok tízéves fennállá suk alatt stabilitásuk nak k om oly bizonyítékát szolgáltatták, , Bár nem tudták megoldani valamennyi belső nehézségüket*nemzetközi viszonylatukban homogén egysége ket képviselnek s politikai állandóság ós szilárdság tekintetében biztató kilátásokat nyújtanak,., Az olaszországi szláv kisebbségek érdekében ir nagyképű szemforgatással az Ere Houvelle 11,ben Georges Leonard, Hatalmas szláv kisebbségeket csatoltak 0-jaszorszaghoz,-mondja,545.000 szláv él Olaszországban az 1910.-i osztrák népszámlálás szerint. Nem akarja a lap a mai európai területi rendet vitatni,mert ma minden nép a békére áhítozik, Elfog jönni,-reméli,- az az idő,mikor majd a genfi szellem áthat minden államot s megszünteti az óv-
