Lapszemle, 1929. április

1929-04-12 [1349]

már pedig a határozat 3, pontja, miként a Brassói Lapok kiemeli /bar az idézett törvény erről igy külön nem tesz emlitéét; hanem csakis az egyesülés tenyéről^Ref.megj /elmondja a következőket is; "Teljes nemzeti szabadság minden ittlakó nép számára. Minden nép saját nyelvét használhatja a közoktatásban, közigazgatásban ésigazságszolgáltatásban- Saját fajbeli egyénei által és népessége számarányában képviseleti jogot nyer a törvényhozó testületben és az ország kormányzóságában.. Jogegyenlőség és teljes autonóm vallásszabadság az állam minden felekezete számára,." Ilyen körülmények között a Brassói Laptok véleménye szerint teljesen felesleges és nem is lehet többé vitázni afölött, amit különösen Bratianuék részéről vonnak kétségbe, hogy érvényesek-e a gyulafehérvári pontoké A gyulafehérvári határozat szentesitett jogerős törvényt képezvén, ezek után magának a romániai kisebbségi törvénynek a megszerkesztése Is gyerekjátékká válik, mert alapjában véve nincsen szükség egyébre

3 mint a gyulafehérvári pontok végrehajtási utasítására* A május 10-i nagy-román egyesülési ünnepélyen a kisebbségek részvételére vonatkozólag felmerült román tervet immár a azász hivatalos Sieb„Deutsch»Tageblatt 10-16731 vezércikke is visszautasítja Minden esetre"szép gesztus" - úgymond », hogy Vajda belügyminiszter megengedi, hogy ezen a román országos ünnepen a szás* asszonyok és leányok saját nemzeti viseletükben és kék-piros nemzeti színeikkel jelenjenek meg. Ezzel azonban még nincsen segitve a román uralom alatt élő szász kisebbségen. A szászság mindenekelőtt szabadulni akar abból a szellemi rabszol. gas ágból, amelybe az Anghelescu-féle iskola-politika taszította a szász népet. Amig az Anghelescu-féle iskola törvények érvényben vannak,, az erdélyi szászok sohasem fognak megszűnni világgá kiáltani, hogy iskolaügyük a román uralom alatt ugy el van nyomva, ahogyan sohasem volt azelőtt, Apponyi és Berzevlczy alatt sem, A május 10-iki nagy-román ünnepen tehát