Lapszemle, 1929. április
1929-04-08 [1349]
kaja egész egész Anglia szerte elismeréssel találkozik.Ugyanezt azonban nem lehetne mondani a francia politikáról,amelyre nézve az angol közvélemény nagyon is megoszlik.Más oldalról viszont azt a nevetséges kombinációt tolták előtérbe,hogy a firenzei találkozáson egy Amerika-ellenes blokk tervei merültek fel-Az olasz lap erre megjegyzi,hogy ilyen félreértésre alkalmas magyarázatot eliminálni kell,mert hiszen ismeretes,hogy Itália a leglojálisabb baráti viszonyt óhajtja fenntartani az Egyesült Államokkal is. Ugyanez a lap egy másik cikkében a külföldi lapok hangjai- t nak és kommentárjainak interpretálásával bajlódik,Igy a francia sajtóról azt a véleményt formálja,hogy szinte elképzelhetetlennek tartják,hogy a világ olyan ügyek és események iránt érdeklődjék,amelyek tisztán olasz vonatkozásnak.Igy a Chamberlain-Mussolini találkozást is mindjárt Franciaországgal hozták vonatkozásba.mert ha Franciaország nem volna,Anglia talán nem is gondolna Itáliára.Milyen beképzeltek - jegyzi meg a cikkiró.Franciaország napfényes korszaka már elmúlt.Ez annyira igaz,hogy saját ereiéből már nem képes élni és akkor sem érzi magát nyugodtan,ha a zavartkeltő és zavarosban halászni okaró kliensek gyűrűje veszi is körül,. Meg kell állapitania,hogy az európai politika csillagképletében Itália viszont a zenith felé halad és semmi szüksége sincs más égitest világító fényérc,hogy saját maga ragyogjon,mert épen elegendC saját fénnyel ren- 4 deikezik Az olasz politika felfelé ivelő vonalát legjobban a Pestsr tLoyd idevonatkozó kommentárja vette észre,amikor azt a megállapítást tette,hogy ma már a világpolitikát csináló államférfiak is szükségesnek érzik,hogy időrol-iááre Itáliába látogassanak és eszmecserét folytassanak Mussolinival.A németek viszont saját elgondolásuk és felfogásuk szériát K-agyaráaiák c íirenr*! találkozás jelentőségét, amikor bérli sí azt irták,hogy Ciiamberlkia'UOSSSTUAÍ segítségével egy antiamerikánus íiontut akar Öij^tesd.Bniiek a magyarázatnak megértéséhez szükséges tud* :ai,bogy H^metóüaiclg a'iíiiúp i tíré^i ló szerepst aksr;^ játszani az észak*-