Lapszemle, 1929. április

1929-04-08 [1349]

pitja, hogy egyenest Románia ér cfekei ellen van, ha a Maniu-korm :.ny feladja a Titulescu-féle genfi álláspontot, Éppen ezért a közvélemény leghatározottabb felvilágosítását követeli a lap a Maniu-kormánytól, A szóbanforgó magyar-román üzleti társulat tervét egyébként a Lupta 5-2216 közli elsőnek, majd pedig utána a Curentul 6-437 is

; A tervről már részletesenn beszámolt a budapesti sajtó 1 s, A magyar jóvátételi kérdést érinti az Adeverul 8-13891 cikke mely L.P,Nasta tollából Chamberlain és Mussolini találkozását koramentálja., Tekintettel arra,, hogy e találkozás során szóbakerült a ném« t jóvátétel kérdése is és ebben az irányban Mussolini éppen azzal érvelt az olasz álláspont mellett, hogy a II éme tor szaggal együtthaladó állanok tehát Magyarország és Bulgária jóvátételi kötelezettsége nem lett komoly módon megolAva, ebbe az érvelésbe most Romániának is bele kell kapaszkodnia Chamberlain és Mussolini találkozása u

;

i, ilyformán jóljött alkalmat jelent a középeurópai kisállamok számára, hogy a maguk részéről újból szőnyegre hozzák a jóvátételi kérdést.. Hiszen Apponyinak a genfi optáns-vita során Titulescunak adott az a válasza, hogy az optánsoknak fizetendő kártérités nem kapcsolható össze a magvar jóvátétellel, miután ez a -'agyarország által fizetendő jóvátétel "bizonytalán".megfelelő alapnak szolgálhat bizonyos román-cseh-jugoszláv-görög jegyzékekre amelyekkel a nagyhatalmáknak is okvetlenül számot kell vetniök. A magyar jóvátétel kérdését firtatja az üniversul 5-77 is A cikk voltakép Magyarország gazdasági és pénzügyi talpraállásáról szól Leszögezi,, hogy ez a talpraállás csakis a kisantantnak köszönhető, amely hozzájárult Magyarország jóvátételi fizetésének elhalasztásához hogy igy felvehesse a maga népszövetségi kölcsönet» Magyarországnak ilymódon lehetővé tett talpraállása a legteljesebb mértékben sikerült, amirenézve a lap adatokat közöl arról, hogy milyen óriási összegeket fordíthatott a