Lapszemle, 1929. április

1929-04-06 [1349]

1 T A JJ J. A e Mussolini és Chsffiberisiin firenzei találkozásának külföldi visszhang ja és különösen s francia sajfcőválemányek késztetik az olasz lspokat arra,hogy az eseménnyel foglakozásának,nem mintha kommentálni akarnák a találkozást,hanem reflektáljanak a külföldön ehez fűzött többé-kevésl bé önkényes kombinációkra.! Giora&le d Itallá /V vezércikkében siet e13rebocsátani,hogy a találkozásról kiadott hivatalos jelentós józan rövidsége fölöslegessé tesz minden további okoskodást a két államférfiú kö; zött lefolyt beszélgetés lényegét illetőleg.A jelentés világosan megmondja hagy a beszélgetés slkalmával ismételten megállapítást nyert a két ország érdekeinek azonossága és poli tikájulnuk párhuzamos vonala.Ebből világosan látszik,hogy Itália és Anglia egyformán kivánják a békés állapot biztosítását és ezzel szemben hiábavaló a francia lapoknak és ezek között is különösképen a Petit párisién-nek az az erőlködése,hogy a gyanakvás ködével vegye körül az olasz külpolitika békés tendenciáját,amelyet teljes mértékben oszt az angol hivatalos politika is.Nem snnyira szavakkal,mint inkább tettekkel már ismételten beigazolást nyert az a szándék,hogy Itália a fascista rezsim alatt olyan politikát követ,melyben még nyomát sem lehet ^ feltalálni az európai béke veszélyeztetésének.Az olasz politika nem keresett titkos katonai egyezményeket,nem kötött álcázott háboru3szándékú pak~ tumort,mint tették ezt más országok diplomáciái,amelyek azzal akarják magukról a figyelmet elterelni,hogy légbőlkapott vádakat hangoztatnak i Itália ellen*A tiranai egyezmények,amelyeken a Petit Psrisien ismét rágódik, semmi mást nem jelentenek,mint egy már létező állapot leszögezését, illetve egy olyan internacionális aktust,amelyhez ugy Anglia,mint Franciaország annak idején beleegyezésüket adták.Ez az egyezmény a szuverén Albánia függetlenségét biztositja,amely fölött Itáliának szándékában sincs protektorátust .gyakorolni, csupán azt akarja biztosi tani. hoev ez az omr.áo