Lapszemle, 1929. április

1929-04-06 [1349]

nélkül határozott sok kérdésben egyértelaüleg Franolaorssággal, ilyen volt pld. a párisi demarohe Balgária ellen a maesdeniai forrongások miatt« Románia, Jugoszlávia éa Görögország is érezték, hogy Anglia közép éa Bélkeletearőpában feladta olasz orientációját éa egészen Franciaország felé fordalt. Az a tény, hogy Chamberlain szükségesnek látta összetalálkozni Mussolinival osak azt bizonyltja, hogy Anglia nagy külpolitikai pálfordulása előtt éll» Mindenesetre az bizonyos hogy Mussolini ujabb diplomáciai győzelmet aratott, mert hiszen Cham* nek berlain volt az, aki/meg kellett tenni az utat Canossa ba. Az angol külpolitika a francia köseleflés, az amerikai viszony kiélesedése és az Olaszországgal való lehűlés következtében különösen szerencsétlen fordulatot vett* Most Anglia,mielőtt az angol nép leadná a szavazatát ki akarja korrigálni a hibákat, Chamberlainnek különösen nehéz a helyzete, mert saját pártjában is vannak ellenségei és a két leghatalmasabb ujságkirály lord Rothermere és Beaverbroock, , kik azelőtt a Baldwin kormányhoz közelálltak

3 ma erősen agitálnak ellene Különösen lord Rothermere, aki Magyarországért éa a trianoni szerződés revízió-* iáért száll sikra, nagyon rosszalta Anglia elfordulását Olaszországtól ás erősen támadja Chamberlaint.. Mussolini a tárgyalások eredményével mindenesetre nagyon meg lehet elégedve ás annyi bi&onycs,, hogy ezek a tárgyalások az egész earópai politikai helyzetre jelentős befolyással lesznek:. U

gy amerikai világhata

lom off

enzíva e

lŐtt a Deutsohe Landpost /5-.7J)/ vezércikkben irja, hogy senkinek seia kerül heti el figyelmét, hogy Amerika mindenáron magához akarj* ragadni a világgazdaság hegemóniáját. Az uj Hoover era a világpiacok meghódítása jegyében indult meg, Hoover rövidesen ezelőtt a fiatal Amerika ideális musáról beszélt és hogy Amerika mennyire óhajtja a bakét éa a le