Lapszemle, 1929. április
1929-04-04 [1349]
1929, április 4 o ly d olgokat mond /cikkében, amelyekről hivatalosan nem beszélnének. A Bohémia azu • tán közli a cikket, mely hosszasabban foglalkozik Mussolini hat alomrakerülésével és győzelmével és az albán kérdés rendezésével, mely Úlasz . ország részőre rendkivül fontossággal bir, mivel Albánia stratégiailag azt jelenti Olaszországnak, mint amit Belgium jelent iingliának t vagyis azt a területet, amelyről a fegyvert egyenesen az ország szive ellen lehet irányitani Eddig Albániának csakis balkáni funkciója volt, vagyis az, hogy meggátolja a jugoszlávokat hóditó előnyomulásukban, mert azok a franoia nyomás alatt Szalonlki irányában óhajtottak halad ni ?z a tervezett délszláv expanzió kétségkívül összeütközésre vezetett volna Görögországgal ős az esetben Olaszország aligha tudta Yalna megőrizni semlegességét, Ebből is látható, hogy az albán kérdés rendezése egy jelentős bőkefaktor va>lt 5 Azonban Mussolini nemcsak Albánia barát ságát tudta megnyerni; Olaszország belső viszonya Magyarorezághoz, a megértés Törökországgal ós Görögországgal erősen hozzájárultak az olasz presztizs emeléséhez a Balkánon ós egy olasz-barát csoportot hívtak életbe a balkáni franciabarát nemzetek ellesulyozására A kisantantnak mint francia határőrnek Északon Németország ellen ős Bőlen Olaszország ellen kellett őrtállnia; de most & francia hegeaenie terv eileu ott áll Magyarország,Bulgária, Albánia ős erős politikai csoportok Románaú baá és Görögországban, amelyek azon dolgoznak, hogy lerázzák a francia gyámkodást Mindig több jel vall úrra, hogy Franciaország presztizse erősen hanyatlik a Balkánon, mig ellenben Olaszország csillaga folyton emelkedik* Iáidon legutóbb az olasz, délszláv barátsági szerződés megszűnt n« nem lett megujjitva, a felületes figyelő azt hihette volna hogy a Q.uaid'Orsay előnyt nyert Olaszország felett, nem tudva azt, hogy szó sem lehet az adriai helyzet kiélesedéséről, hanem bog;, küszöbön áll egy olasz délszláv barátsági szerződés nyilvánosságra hozatala Rendkívül jól informált forraabáJ ugy ú te suliin^ fcoiü aa < öluae