Lapszemle, 1929. március

1929-03-04 [1348]

re eem adna okot» hanem mert olyan helyzetben vannak, amely a leggyöngébb tiltakozó hangot is elfojtja. Ezek a Romániával határos államok román kisebbségei* Ezekre nézve tagadhatatlan boldogságot jelentene, ha legalább félannyi jogot élveznének„ mint a romániai kisebbségek 6 amelyek mégis Genfbe mennek , a. jelenleginél is jobb sorsot követelve maguknak,, A román kormánynak kötelessége., hogy erre ia felhivja a népszövetség figyelmét, A szász hivatalos Sieb,Deutsch,T

age

blatt 3-16700 végre szintén vezércikkben foglalkozik a kérdéssel,, de feltűnően óvatos formában.Az egész kérdést csak elvi szempontokból tárgyalja, közelebbi román vonatkozás nélkül, és végeredményben oda konkludál •,. hogy ami eddig a kérdéssel kapcsolatban napvilágra került, az éppenséggel nem felel meg azoknak a várakozásoknak3 amelyekkel a népkisebbségek a genfi tanácskozás elé tekintettek <, A Keleti Újság 4-51 Paál Árpád ujabb vezércikkét hozza, mely különösnek találja, hogy éppen a kisantant-államok foglalnak oly élesen állást a genfi kisebbségi javaslatokkal szemben, jóllehet mindhárom államnak szintén vannak kisebbségi sorsban lévő testvérei. Szabad kikötőt kap Lengyelország Romániában, mégpedig Galaczban

0 Errenézve is megegyezés jött létre Mironescu varsói látogatása során az Ellenzék 3-50 szerint, A lengyel optánsok besszarábiai földkisajátitási ügyében a Keleti Újság 4-51 a következő bukaresti jelentést közli:"Mironescu külügy miniszter varsói tárgyalásainak egyik pontja volt az a követelés is, amit a besszarábiai lengyel földbirtokosok támasztottak a román állammal szemben kisajátitott földbirtokaikért, A követelésrenézve megállapodás is Jött létre, melyben a külügyminiszter kötelezettségeket vállalt., E kötelezettségek teljesítése végett Bukarestben szombat estére értekezletet