Lapszemle, 1929. március
1929-03-27 [1348]
Érthető ugyanié, hogy Románia nem negligálhatta azt a szerepet, hogy ezentul ő gyakorolja a primátusságot a keleti keresztény egyházak között. Ölhez pediglen okvetlenül szükséges, hogy a gör.keleti román egyház megfelelő presztízzsel rendelkezzék. E presztízs érdekében volt szükséges megteremteni a román pátriárkátust, amivel az az előny is jár, hogy mig Oroszországban a cár, tehát egy világi agyén volt tulajdonképe* a megszemélyesítője a primátusságnak, Romániában egyházi egyént illet meg 0 Ámde másik feltétele is van a primátusság tényleges gyakorlásának, még pedig az, hogy a primátus! egyház anyagilag támogassa a többi keleti keresztény egyházat. Ezt Oroszország annak idején bőkezűen csinálta is, mig most Románia részéről nélkülözték az anyagi támogatást az időközben teljesen elszegényedett többi keleti egyházak, Eddig u. i. Románia maga is gyengén állt anyagilag, most azonban elérkezett oda, hogy a külföldi kölcsön segítségével szanálhatja pénzügyeit, Ezek azok a körülmények, melyeket tisztáznia kellett Hrisant püspöknek, persze tekintetbevéve azt, hogy a gör.keleti román egyház tekintélyét a vezetőszerep tekintetében némileg aláásta a többi keleti egyház előtt az idei húsvét problémája. Hrisant püspöknek tárgyalásai eddig nem tisztázták teljes mértékben a helyzetet, ugy hogy az egész kérdés egyelőre függőben marad, mig Athénba össze nem hívnak egy pán-orthodox kongresszust. A népszövetségi kisebbségi vitát érinti a külügyminiszteritől szeubati sajtó-teájáról kiadott kommüniké, melyet a Dreptatea 25437 t Cuvantul 25-1410 és Dimineata 25-84 hoz le, A kommüniké az egész népszövetségi vitát Titulescu szereplése alapján olyan formában állítja be, hogy Románia Genfben igen nagy sikert ért el. Hangsúlyozza egyébként a kommüniké, hogy Románia igenis hajlandó megoldani a kisebbségi kérdést, de csakis olyan megitéléesel f hogy ez belföldi kérdés, mig a külföldi intervenciók csakis ártalmára lehetnek a kisebbségeknek**
