Lapszemle, 1929. március
1929-03-27 [1348]
tendőban már^órre tországgjal megkezdtük ezt a csereakciót 8 a a muLt évben 50 nemet diák nyaralt Magyarországon., aminek következménye az lett hogy a németek országos gyermeknyaraltatási akcióinak vezetői Budapestre jöttek és arra kérték a fővárost hogy az idén 350 tanulót hozhassanak Budapestre ós ezzel szemben ők 350 tanulót vállalnak Magarországról Erre vonatkozólag a megegyezés már megtö rtónt* Hasonló diákcsereakci 0 ügyében ^uróbl tanácsnok eljárt ajDudag?e_sti ^rancia^. ol*sz ós J]Cü.gár beteknél akik a ieginryobb merítéssel fogadták a tervet ós ezekkel *z országokkai is megindii tak a tárgyalások* A fran cia követ támogatása is biztosítottnak tekinthető, az olasz követségnél a megfelelő támogatást ugyancsak megígérték.á kisebbségi .Jérdésben figyelmet é ráemel a "Magyarság" mai vezércikke amelyben Spektátor aradi cikkiró szánd be arról a hatásról amit a Hópszövetségi Tanács genfi kisebbségi vitája az erdélyi raagyap ságia gyako..iit» annál is inkább, mert az erdélyi sajtó a genfi márc iusi vita során alig foglalkozott a genfi történtekkel érzelmi vagy ér talmi szempontból. Az erdélyi magyarság szirté személytelen tárgyilagos várakozás álláspontján áll » bár a genfi vita érezhetően jótékony hatással volt atek int étben, hogy megtudta, amit eddig csak érzett hogy a kisebbségi jog és annak nemzetközi garanciája a mái.békerend- 1 szer és a Nemzetek követségének egyik legfontosabb próbája és megtudta., hogy ez a ni-oy kérdés megöldáa nélkül már nem vehetőié a napir.eqir&j d ® ebben a pillanatban még a teljes zavar korszakában vagyunk külöröso^ j« hatást tett, hogy a Népszövetség 1920-1923 közötti ülésszakain megfogalmazott éa 1925"ben érvényesülő kisebbségvédelmi rendelkezések háttérbe szorultak ésmoöt már a komoly rendezés sziksógee sége előtérbe tol°dott. A z erdélyi kisebbségek örömmel látják, hogy a nemzetközi védelem hívei zárt sorokban tömörülnek s hogy a kisebbségi kóxoeaben a kisentente ós a nagyhatalmak közötti evő szakadék nyilván:
