Lapszemle, 1929. március

1929-03-23 [1348]

kisebbeégi törvény a népiségnek, mint kollektivitásnak elismeréséből indul ki

s vagyis, hogy a kisebbségi jogokat a kisebbségi nemzet egyeteme részére biztositja, ezzel Észtország után Románia oldja meg legelőször a kisebbségi problémát,, A Csiki Magánjavak ügyében jelenti a Temesvári Hírlap 22-67 , hogy a magyar párt nevében László Dezső és Paál Gábor közölték Maniu miniszterelnökkel, hogy a magyar párt immár nem tudja megakadályozni,hogy a magánjavak volt birtokosai ne vigyék a még mindig elintézetlen sérelmet a népszövetség elé, ugy hogy az ügy rövidesen ü

enfbe kerül, A kolozsvári Erzsébet Lária-Szanatorium ügyében jelenti a Keleti Újság és Ellenzék 23-67

4 hogy 25 kolozsvári magyar orvos távirati beadvánnyal fordult Maniu miniszterelnökhöz, tiltakozva a szanatórium jogtalan és erőszakos elvétele ellen, "A kolozsvári magyarság ugy hiszi, hogy joga van egészségügyi intézmények fenntartására, amiben a kormány segítségét várhatná. Ehelyett azt kell megérnie, hogy éppen egy olyan kormányuralom alatt veszik el egyetlen egészségügyi intézményét, amely kormánytól pedig a kisebbségek méltányosabb elbánást remélteké" A magyar nyugdijasok ellen ujabb rendeletet adott ki a nyugdijközpont a Brassói Lapok 23-67 szerint* A nyugdíjtörvény szerint ugyanis minden nyugdijáé szolgálati idejében kétszeresen számit az az idő, amelyet mint katona aháboruban eltöltött., A nyugdijközpont most aztán olyan rendeletet adott ki, hogy az a nyugdijas, aki valamelyik "idegen" hadseregben szolgált és az impériumváltozás után nem került be a román hadseregbe* nem számithat arre a kedvezményre* Már most mindazok, akik az impériumváltozás után katonai helyzetük tisztázása végett jelentkeztek ugyan, de a katonai hatóságok elküldték őket azzal, hogy elmultak 42 évesek, tehát nen tartoznak a román hadseregbe, ezek, bár réfzt vettek a háborúban, mégsem számítják be kétszeresen a háborúban eltöltött idejüket, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ... K szekció 9m