Lapszemle, 1929. március

1929-03-22 [1348]

MiUÜA6UJ.Ja ÖL Jlul X UXU X ttí t 18, ÍJ U^y ct liXUiyUIü tSiUlCíS*

1 ket illetően az államnak bármikor reviziós lehetőségei vannak s igy a auinkálatokat akármikor megáll ithatj a. Ami mármost a javaslat szenátusi tárgyalását illeti, miután a liberális párt s tárgyalás elől elvonult, a magyar párt úgyszólván egyedül képviseli az ellenzéket. A magyar párt nevében Gyárfás Elemér gzólt hozzá a javaslathoz, kinek beszédét a Keleti Újság 22-66 részletesen ismerteti, Kiismerte, hogy a Madgearu-féle javaslat nagy haladást jelent a Bratianu-féle törvénnyel szemben, miután a külföldi tőkét korlátozó rideg és önző rendszabályok helyébe uj intézkedéseket léptet .különösen pedig azért, mert a javaslat rendet akar teremteni azzal, hogy bevezeti a bányatelek könyveke t, egyébként azonban kifogásolta Gyárfás hogy a törvényjavaslat kisebbségi érdekeket sért, amennyiben a székelyföldi ásványvizeket és tőzegtelkeket is a maga hatásköre alá vonja s éppen ezért a magyar párt nevében nem fogadta el a javaslatot. Az erdélyi telekkönyvi rendszert a Regátra is kiterjesztik a Déli Hirlap 22-66 szerint. Külpolitika. A jóvátétel kérdésével kapcsolatban jelenti a Keleti Újság 21-65 Bukarestből, hogy Gafencu külügyi állán,titkár Parisban a jóvátételi bizottságnak memorandumot adott át, mely a pénzügyi szakértők konferenciájával, illetve a német jávátételi Összeg ujabb felosztásával vonatkozásban figyelmeztet arra, hogy amikor a spaai-konferencia annak idején a német jóvátételből csak l'/ó»oe részesedést itélt meg Romániának, a román kormány biztatást kapott, hogy később számba fogják venni Románia jogos ellenvetéseit. A memorandum erre való tekintettel kéri méltányosabb összsg megállapitását^ Magyarország, A felsőház külügyi bizottságának üléséről, tfalko külügyminiszternek a kisebbségi kérdésről tett fejtegetéseiről ma a Brassói La-