Lapszemle, 1929. március

1929-03-21 [1348]

azóly fenyegetné, ami legális rügy volna ahhoz,hogy a Covenant 19, cikke aiapjána békeszerződéseket éa iüurópa mai területi rendjének revízióját követeljók.-Cha, berlain felszólalásából a Tanácsban azon bar n a szerző örömmel állapítja msg

s

hcgr a békééért felel lós államférfiak nem tűrnék,hogy kisebhségi manőverekkel az európai oontinens status quoját ui^a. kérdésessé tegyók.Nagy elismeréssel azól a szerző Briand beszédéről is

; végül pedig bár sajnálja, hogy azag egész kisebbségi kérdést nem intézték el a márciusi tanácsülésen, mégis örömmel állapitja meg,hogy azért mégis fontos, megszívlelendő figyelmeztetések hangzottat ela kisebbségi kérdés kapcsán a béke érdekében, s csak a "süketek rt bánják majd meg,ha ezeket a figyelmeztetéseket nem hallják meg,^ spa

nyol helyzet vagy nagyon súlyos,vagy pedig IUverára oraltaégi roham jött rá,- irja Gauvain a Dóbats 19.-ben a madridi stb, egyetemekkel szemben foganatosított drákói szankciók kapcsán Rivera ugy látszik elvesztette a fejét,mert most már nem is a forradalmárokat üldözi, hanem a konzervatívokat, s igy nemcsak a maga rezsimjét ássa alá,hanem egyszersmind a monarchiába rendszert is ,TH vara meghívta különben ágzilis júniusra Madridba a tlépsz. tanácsát, de u^y látszik nem gondolt arra,hogy a tanáccsal együtt egy csomó külföldi újságíró is ott lesz majd,akiknek nem >het majd udvariaakodáaokkal kitürülni a szemét, Benes e

mlé

kirata

iról s írójuk államférfiúi kiválóságairól áradozik <í hasábon át a "Petit Párisién 19,-ben Seydoux

, aki az emlékiratokból különösen az osztrák-magyar különbéKetargyaláaokra vonatkozó feljegyzéseket emeli ki. Végezetül leszögezi azt ha egy olyan igazságos úgyet.mint Cseh-3zlovakia felszabadítása, 'olyan epyenos emberek váaeuek,mint Benes,akkor annak az ügynek gyízni muszáj» A német had

i

hajók világkörüli utjai veszedelmes pán .••e^mán agitációt ielenteneT a nemet-ananyol és néne t-török atb. m Barétkozasok eszközei, irja az fícho de Paris 19, berlini levelezőid.