Lapszemle, 1929. március

1929-03-21 [1348]

0 X U J. X u * & » o Az alkotmánytorvény módosítása kapcsán ujabb mozzanat merült fel. A nemzeti párt egy deklarációt tett közzé az alkotmány módosítása tárgyában nagy rezignációval kijelentve, hogy mivel a nemzeti pártnak nem áll módjában szabályszerű szavazatot benyújtani, nem lévén képen ahhoz a szükséges 111 aláírást megszerezni, azért az alkotmány módositására vonatkozó nézetét kiáltvány formájában teszi kozzé

0 A nemzeti párt deklarációja határozottan elveti a helyi autonómiák gondolatát „a köztársaság elnökét a képviselőház és szenátus együttes ülésében kivánja megválasztatni

8 a képviselőházat és szenátust egyenjogusitani , a köztársaság elnökét a vétó jogával felruháaii, a választási jogból az arányosságot kiküszöbölni és a szenátusban a gazdasági érdekképviseleteknek és a papságnak is helyet engedni. A Robotnik/19/27/ vezércikkben foglalkozik ezen javaslattal és azt mondja, hogy ennek a javaslatnak éppúgy, mint a kormánypárt alakulatának az a célja, hogy a balra való hajlást visszatartsa. Lényegükben nincs is különbség a kétféle javaslat között, mert a kormánypárt a bürokráciára helyezi a fősúlyt és közvetve garantálja a va^yofios osztálynak a békességet és a nyugalmat, A nemzeti demokrácia a súlypontot a vagyonos osztályra helyezi és közvetve biztosítja a bürokrácia nyugalmát és békességét. Mind a két javaslat ellensége a demokráciának. A Glos Prawdy /17/75/ ezekkel kapcsolatban azt irja, hogy amióta a kormánypárt benyújtotta alkotmánymódosító javaslatát a jobboldali pártok éppúgy, mint a baloldaliak a legnagyobb dühvel fordulnak Pilsudszky kormánya ellen, mert jól tvdják, hegy ha ez a módositáa törvényerőre emelkedik, a mai pártok egész sora nemcsak a hatalomravágyástól kénytelen elbúcsúzni, de még attól is, hogy a hatalom viselésére befolyást gyakoroljon. Semmi sem volna könnyebb,