Lapszemle, 1929. március

1929-03-21 [1348]

lehet sejteni, hogy a javaslat minden nagyobb akadály nélkül el lesz fogadva, mert hiszen az aj törvényből a oaeh főiskolák számára nem háromolhat kar azáltal, hogy létszükségletük a oseh kormány által lesz rendezve .Ellenben más lesz a helyzet a német főiskoláknál,; me« lyéknek nivéja •alóezinüen lejebb fog gúlyedni, foglalkozik vezércikkben a Pragor Presse /80-79/ megjegyezve, hogy a következő hónapokban ismét a kisebbségi probléma lesz az európai közvélemény érdekközpontjában^ A lap elismeréssel adózik Németország nak, amely a rendek kivételével kisebbségei iránti kötelezettségei nek eleget óhajt tenni, hogy annál nagyobbat üthessen Kagyarorszagon A magyarországi kisebbségek helyzete nem bir el kritikát » irja a Presse. Magyarországban SSS«000 német polgár él és dr. Bleyérnek "A német eiég Csonkamagyar országon* cimmel magjelent könyvéből kitűnik, hogy as a félmillió német kisebbség osak a legnagyobb nehézeégek árán tudja biztositani exisztenoiáját és hogy különösen a némát isko lavissonyok Kagyaror szagon még mindig nagyon primitívek Csak 48 kőszegben, hol a lakék száma meghaladja a 40,343^at, vannak német iskolák; a többi 9$ községben pedig osak vegyes iskolák vannak, Sz tehát azt jelenti, hogy 435.680 magyarországi német iskola nőikül áll. Ami a magyarországi németekről szól, az szól a magyarországi, tótokra is

3 Több mint 140,000 magyarországi tét •* legalább igy számol be ró • la a hivatalos magyar statisztika «* nem bir egyetlen iskolával sem

0 Igy tehát a tótság kaitaráiis létéről éo fejlődéséről egyáltalán nincs gondoskodva. A JLfTonta* és. a azt:,;&ta, néqfltqfc „Igxffjg cimmel a Bohémia /20-68/ idé^i a nemzeti demokrata *?ronta* fclyó« * iratot, amely kap ooo lat ban a kisebbségi kérdéssel,, megjegyzi, hogy