Lapszemle, 1929. március
1929-03-02 [1348]
A francia-belga katonai egyezményről Locker Lampscn részéről az angol alsóházban elhangzott kijelentésekre a nagynémet Kreuzztg /<8-10G/ megjegyzi, hogy n.ec nagyon meggyőzCen hangzanak azok az állítások is. melyek tagadják, hogy angol és belga katonai tényezők között megbeszélések folytak. Csak azt tagadják, hogy valamely "britt katonai attasé" folytatott volna ilyen megbeszéléseket. De talán nem folytattak ilyen megbeszéléseket más katonai tényezők? Épen olyan silány, sut helytelen as az állítás, hogy nem történt "katonai megállapodás a britt vezérkar és valamely más külső hatalom között".Ha tehát igy az Angliára $s Belgiumra vonatkozó kérdés függőben marad, ugy Locker Lampson magáról a francia-belga katonai szövetségről és annak magyarázatáról csak azt állítja, hogy "nincsen tudomása". Egy előre kicsinált játékot űznek tehát, igen silány nyilatkozatokkal igyekeznek gyengíteni a közleményeket és csak azt érik el, hogy azok csaic még jogosultab. baknak látszanak. Eddig nem változott semmi a Németország ellen irányuló uj összeesküvés tényén. Nagyon is világosan beszél az a tény, hogy arra a kérdésre,vajJön még kíséreltjk~e a hamisítást bebizonyítani, egyszerűen hallgatnak. A népszövetségi alapszabály idézeso xlyen összefüggésben szinte groteszk benyomást tesz. A nagyn-smet Deutsche Tagesztg. /28-10C/ D~jelzésű cikke a Schelde-kérdést és a limburgi űr kérdését tárgyalja a francia-belga Stonai egyezmény alkalmából különös tekintettel a belga-holland viszonyra. 2z a két kérdés kétségtelenül a francia-belga -catonai szövetségnek Hollandia ellen irányuló fCalapjait képezi, ce egyébként is lényegesen Srdekli Sámetországitf i s . mnthogj a Sohelde alsó részében
