Lapszemle, 1929. március
1929-03-20 [1348]
tásának bármilyen megsértését. Ők azok, akik tisztára belpolitikai kérdésből külpolitikai kérdést akarnak csinálni, mert a maguk érdekében a külföldről nemcsak erkölcsi támogatást, hanem a végrehajthatóság jellegével biró döntést is várnak. Bne megnyilatkozásuk megvilágitja ellenséges magatartásukat, mely a többségi nemzettel való békés együttélésre egyáltalán nem alkalmas. Pedig semmi értelme nincs ilyen magatartásuknak! A románok igazán el voltak nyomva a magyar uralom alatt, de jaj szavukat a külföld még sem hallotta meg, Ám tegyük fel, hogy most a romániai kisebbségek sok jajgatása esetleg csakugyan visszhangra talál a külföld közvéleményében, mihelyt azonban napról-napra mindinkább ki fog derülni a romániai kisebbségek panaszainak alaptalansága, napról-napra kevesebben lesznek azok, akik jóakaratúan meghallgatják ezt a jajgatást,Románia nem nyomja el a kisebbségeket* mert nem követi a régi Magyarország példáját, Romániának nincs is szüksége kényszerrel gyártott románokra a mert Románia nemzeti állam és nem a nemzetiségek konglomerátusa. Itt eralithető meg végül a hogy Titulescu párisi előadását a kisebbségi kérdésről ma a Keleti Újság 18-63 } Temesvári Hirlap 19-64 és Sieb.Deutsch, Tageblatt 19-19713 is ismerteti 4 a bukaresti lapokban azonban még nincsen nyoma. A gazdasági kisantant szükségességéről vezércikkezik az Árgus 27-4778, A kisantant-államok politikai együttműködését okvetlenül követnie kell a gazdasági együttműködésnek is, minthogy a gazdasági széttagoltság érdekellentéteket és igy veszedelmeket rejthet magában,, A kérdés megoldására egyrészt a Sarajevo mellett összeülő legközelebbi kisantant-konferencia, valamint a lwowi lengyel-román gazdasági konferencia lesz hivatva, A konkordátum ratifikálása még a parlament jelenlegi ülésszakában megtörténik az Universul 17-63 értesülése szerint*
