Lapszemle, 1929. március

1929-03-20 [1348]

íamháztartáa egyensúlyának helyreállításáról kellett gondoskodnia. Ujabb államhitel nem volt felvehető s amig a gazdasági élet fejlődésnek nem indult, addig magánhitelről, i^ elsősorban kül föl di hitelről nem lehetett szó.A szanálás kezdete, vagyis 1924.óta összesen 951.2 millió pengőt fordított az állam beruházásokra,. A fenti Összegen kivül a vidéki városok kb. 150 millió a főváros kb. 100 millió és a vármegyéje 5? millió pengőt fektettek beruházásokba. Itt még meg kell emlitenünk

;; hogy az *Az Est" éa a "Magyarország párisi tudósítója dr,Aí#ier László beszélgetést folytatott Smíth Jeremiással, aki a szanálás idején Magyarország pénzügyeinek főbiztosa volt, Magyarország gazdasági és pénzügyi hal yaetéről a következedet mondta* "Magyaroszág jó uton jár a boldogulás felé* Jólesik megállapitanom, hogy azok az eredmények, amelyeket Magai-ország 1923.6ta elért nem tűntek el* meg vannak ma is, A magyar pénz stabil, a budget ogyensolyban van, mindaz a részletek, amiket a magyar gazdasági életrfc hallok.; megerősítenek abban a meggyőződésemben, hogy Magyarország összehasonlítva a helyzetét sok más országéval /amelyeket nem tartanék udvariasnak felsorolni/ meg lehet elégedve pónagyi és gazdasági állapetával. Talán osak egy ország van még JSurőpában,, Franciaország* amely jobb helyzetben va& "arra a közbevetésre hogy sokan ugy tartják, hogy a magfo^zdaság helyzete nem kifogástalan, MrvSaaith azzal válaszol t» hogy ha nincs ia minden a legtökéletesebb állapotban, de azt állithat ja, hogr gazdasági kérdésekben nagy szerepe van a

z öszszehasonlitápnak, már pedig Magyarerszag helyzeté t/más államokéhoz ha sonli^nk, azt talál jak, hegy az az általános európai viszonyokhoz képest elég j

ó

.-