Lapszemle, 1929. március

1929-03-19 [1348]

1929, március 15.-tól 17 • i lapok és pótlás . KÜLPOLITIKA . A lateráni szerzCdésc&ről vezércikkezve a katholikus Germania /15-12É/ a paktum 2. és 3..,valamint 26.cikkelyeiben foglalt azt a kölcsönös engedményt, hogy Olaszország ünnepélyesen elismeri a pápa korlátlan területi és személyi fennhatóságát, mig a Vatikán az olasz királyságot a Savoia dinasztia alatt Rómával, mint fővárossal elismeri, a szerződés sarkpontjának nevezi. Nincsen kétség az iránt, hogy ez a befejezés már csak akkor volt lehetséges, miután egy materialista és nacionalista idCszak eltévelyedéseivel túlélte magát és egy hagyományoktól mentes államrendszer sikeresen küzdötte végig a harcot a szabadkőművesség ás az egyházellenes liberalizmus ellen, Világpolitikailag a 24,cikkely bir központi jelentősáégel, amennyiben kimondja, hogy a Szentszék tartózkodni i'og minden vitától, feltéve hogy a vitatkozó felek nem a Szentszikhez fordulnának, mint bákeszerzohö*z.2z által a pápa olyan nemzetközi külön helyzetet nyer, amely ugy a világpolitikai bonyodalmakba való beavatkozását, vagy a népszövetségbe,, vagy valamely más nemzetközi szervezetbe való belépísát eleve feleslegessé és lehetetlenné teszi. Egyébként a pápának ez a nemzetközi résztvevése már egyedül azon tény által nyer tilalmat, hogy az Egyházi Állam visszaállítása a két szerződőfél határozott kívánságára kizárólag az olasz kormány és a Vatikán között minden másszerü garancianyújtás nélkül jött létre, és hogy ennélfogva népjogilag Olaszország az egyedüli jótállója a lateráni szerződésnek. A 43.cikkelyben, amely Olaszország lelkészeinek és rendtagjainak megtiltja a politikai pártodba való belépést, sokan iLtaiános érvényességű irányvonalakat akarnak látni azonban helyileg korlátozott eljárásról van sz és Olaszország pártviszonyai nem találnak egyetlen európai kulturálisa