Lapszemle, 1929. március

1929-03-16 [1348]

Kisebbségi ügyek* A közigazgatási reformról és a kisebbségi törvényről Paál Árpád nyilatkozatát közli a Keleti Újság 16-61, A nyilatkozat kifogásolja^, hogy az uj közigazgatási reform tervezetéből elejtették a kisebbségek nyelvhasználati jogát,, noha feltétlenül szükséges lett volna, hogy erről a közigazgatási törvény is intézkedjék^ Hiszen a párisi kisebbségi szerződés 8

S szakasza is kifejezetten leszögezi f

, hogy egyetlen román állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában,, Hogy a Maniukormány ehelyett a kisebbségi nyelvhasználati jogot a készülő kisebbségi törvényben akarja rendezni, nos, e kisebbségi törvényt illetően még mit sem tudni ugyan , de optimistának igazán nem szabad lenni,. Mert tagadhatatlan, hogy ha a kormány párt keretén belül akadnak is szabadabb felfogású politikusok, mégis túlsúlyban van az a felfogás, amely a kisebbségi jogok elvét csupán koloncnak tekinti és lehetőleg elvonni igyekezik a gyakorlati megvalósítások elől

c Minden jel arra vall, hogy ez a türelmetlen szellem a jóakaratú elvekkel szemben érvényesülni tud és érvényesülni fog„ Ilyen körülmények között tehát nem igen lehet számítani a kisebbségi kérdés gyökeres rendezésére. Maga a magyar párt azonban természetesen semmi körülmények között nem adja fel programmját és nem fog elállni soha a programmjáhan lefektetett nemzeti autonómia elvétől, mert ezt tekinti a kisebbségi kérdés sine qua nonjának

ti A bánsági magyar-bank ügyében örömmel jelenti a Brassói Lapok 16-61,, hogy bár az országos magyar bank eszméjét a "hivatalos "erdélyi közvélemény elejtette, a Bánság magyar béptSmegei gyönyörűen tömörülnek Ambrózy Andor báró mögött., A 30 millió alaptőké vei tervezett bánsági magyar bank részvényeiből 22 millió leit máris lejegyeztek a magyar nagytőkések, úgyhogy a bánsági kisemberekre mindössze 8 millió lei Jut, de raárí3 kiszámíthatói hogy ezt az eszeget többszörösen túljegyzik a bánsági falvak, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR