Lapszemle, 1929. március
1929-03-16 [1348]
lalkozzák azon lengyel optánsok ügyével, akiknek birtokait és erdeit a román agrártörvény alapján Bukovinában és Besszarábiában kisajátitották, /Erdélyben mindössze egyetlen-egy ilyen lengyel földbirtokos volt, aki kisajátitást szenvedett/. A lap szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a lengyel optánsok ügye alapjában különbözik a magyar optánsokétól , ugy a kisajátított területek nagysága 8 mint a kivánt kár téri tési összegek nagysága tekintetebaio Különben is Besszarábiára és Bukovinára vonatkozólag a földreform-törvény a kisajátítási árat illetően más alapot állapított meg, mint Erdélyre vonatkozólag a A lengyel optánsok által követelt kártérítési összeg igy alig tesz ki néhány száz milliót s kielégítési módja is sokkal egyszerűbb, mint a magyar optánsoké. Egyébként pedig különbséget jelent az is, hogy a lengyel optánsok ügyének rendezése barátságos uton kezdődött meg, ugy hogy okvetlenül sikerül majd megegyezésre jutni* Ebben a tekintetben azonban minden esetre meg kell előbb várni a bécsi magyar optáns-tárgyalások eredményét. Magyarország. Az optáns-ügyben az Erdélyi Hirlap 14-3213 és Tanesvári Hirlap 14-60 bukaresti jelentést közöl, mely szerint a magyar delegáció vezetője, Szterényi József báró a román fővárosba érkezett, hogy közvetlenül tárgyaljon a Maniu-korraánnyal, Az Erdélyi Hirlap 15-3214 szerint viszont Gafencu külügyi államtitkár Bécsben tartózkodik ugyancsak az optáns-üggyel kapcsolatban. A Brassói Lapok 15-60 szerint Bukarestben egyébként ugy tudják, hogy a kulisszák mögött a két érdekelt külügyminisztérium között olyan tárgyalások folynak, melyek még a hivatalos bécsi tárgyalásokat megelőzve végleges megegyezést hozhatnak. Ugyanez a Brassói Lapok közli legújabb táviratként azt is, hogy a bécsi tárgyalásokat március 15-óról április 4-ére halasztották el.
