Lapszemle, 1929. március

1929-03-12 [1348]

numerus olauzus bevezetéséről szo lehessen Szerinte a numerus í.ltax zusnak csehszlovákiai illetőségű diákoknál seaml értelme sem lehet viszont más kérdés a numerus olauzusnak külföldi illetőségű diákok -kai szemben való alkalmazása, akik Csehszlovákiában tanulnak

: ott le akarnak telepedni és elveszik a kenyeret a csehszlovák ál lanpolgárok elől /Reg -.11-59/. lÍApyar_ saéo

irod

alom a for

dulat _óta_ cimmel a brünni lidovő líoviny /9 125/ budapesti levelezője hosszabb cikkben foglalkozik a legujabbkori magyar szépirodalommal s megál lapítja, hogy csak Molnár i'erencz, lengyel Menyhért, Vajda 3mő és Biró Lajos világhírűvé lettek,, ellenben Ady Endrét különös tiszta magyar nyelvezete és gondolatmenete csak nehezen lehet leforditani. Azonban as u n

a 100 7?~os magyarok az irodalomban ezeket a sikeres kollegákat nem ismerik el mag} ároknak és rámutatnak azok zsidó szár mázasára A cikkíró szerint a legjobban elismert é3 a legnagyobb magyar iró Móricz Zsigmondi kinek a"Tündérkert •M.mü regényét ismerteti. -Azután ismerteti Szabó Dez3Ő;

M

Az elsodort falu* cimü regé nyát

J megjegyezve, hogy -a regény gondolkodó olvasója megvetéssel forral el a magyar középosztály ezen képviselőitől azKal a meggyőződéssel, hogy ennek az osztálynek az eltűnése politikailag ás erkölcsileg jogos. Szabó regényének lefordítására alig lehet gondolni Hatvány Lajos; "Urak ós emberek* cimü regényét ismerteti azután s megjegyzi* hogy Hatvány regényciklusa dacára a 100 fí» os magyarok tiltakozásának, értékes irodalmi mű lesz Kassák Lajos,"figy ember élete" cimü regényének ismertetése után áttér a cikkíró az elszakított területek magyar szépirodalmára.. A Bácskában nincsen magyar belletria. Szlovénszkon csodálatos - sok a lírikus, de csak kevés és többnyire nagyon gyönge az elbeszélő A legjelentősebb közöttük