Lapszemle, 1929. március

1929-03-11 [1348]

% Peyar beszédét, a városi közgyűlésem ÍJUgyarország rossz gazdasági helyzetéről a D„Mail 8 ismertetik 'Stein 'Airél érdemeiről a Times 9 ad vezércikket* A tanács döntését a kisebbségi bizottság kiküldéséről a Times 8 ismerteti megjegyezve

? hogy Chamberlain és Briand közbelépésének sikerült a kis entente-ot meggyőzni arról, hogy érdekeiket a vizsgálat nem sérti. Titulescu és Zaleski végre engedtek, mert a döntés fontos biztosítékokat nyújtott nekik., A D,Telo8 megelégedetten látja, hogy oly megoldást fogadtak el, amilyet a helyzet kívánt. A kisebbségi szerződések aláírói igyekeztek akadályokat gördíteni az elé, hogy az eljárást oegváltoztássák és ezt szuverenitásuk sér* té3ének vették. Tekintve., hogy a határok megállapítása a békeszerződésekben lehetetlen volt ethnographiai alapon, a szövetségesek csak a kisebbségi szerződésekkel biztosíthatták a kisebbségek jogait* JS szerződések magyarázata körül két ellentétes nézet fejlődött ki. Az ere eti,, wílsoni nézete DandurajÉ képviseli, aki gyorsabb eljárást és nyilvánosságot sürget. Viszont az utódállamok a kisebbségek beolvasztását vallják célukul és pedig erőszakos eszközökkel. Másfelől a kisebbségek olykor azért mozgolódnak, mert a mai státust nem akarják elfogadni* A népszövetségnek ezt épugy nem szabad tűrnie, amint kötelessége az igazi panaszoknak meghallgatása., a D.News 8 a nyilvános eljárás fontosságát emeli ki röviden, valamint azt is, hogy a kisebbségeknek nem szabad azt a benyomást kelteni, mintha a népszövetség nem törődne jogos sérelmeikkel, A Manch,Gu»7 szerint kérdés, mit mond a népszövetség várható döntéséhez az a 30, millió ember, akikre vonatkozik. Ha ezek üürőpa legprimitívebb fajai közé tartoznak is, vezéreik véle ;éaye fontos, valamint iskoláik,, egyesületeik és napilapjaik kérdése is. jjgy rossz döntésnél e kérdésben még az elodázás is tanácsosabb, mert egy rossz döntés alapelveket re* tana meg és a békeszerződések úgyis szüiaajfcu jó oldalait i

s lerontaná. Az r MM