Lapszemle, 1929. március

1929-03-11 [1348]

most már a délszláv hatóságok maguk kezdenek hozzá az árvízvédelmi intézkedés ékhez */Kirl

3 9/ Minden délvidéki magyar és ném°t lap azonos aövegü hosszú hirdetést hoz, de a szöveg közt cikként a "budapesti földhitelbanktól. A bank nagy parcellázásokat jelent Baranya, Győr, Somogy, Fehér, Zala és Komárom megyében foldmives vevőket keres. Egyik lap sem irt hozzá semmit Kisebbségi ügyek, A genfi kisebbségi vitáról a flirl„9« és 10. a B.N.,10, és a D.V., 8, emlékszik meg vezércikkben* A két magyar lap ugyanazt mondja: A népszövetségtől csak azt várja a magyar kisebbség, hogy tűrhetővé tegye viszonyukat saját többségükkel*a pansezok elintézése azonban nem a népszövetségre tartozik.-. Éppen ezért a kisebbségeket nem érdekli a panaszbejelentés körüli eljárás kérdése, amiről most Genfben vitatkoznak. A népszövetségnek ugy sincs semmi szankciója, tehát nem döntőbíráskodási joga fontos, hanem csak a kedvező atmoszféra megteremtése a többségek és kisebbségek között., A Hirl, még hangsúlyozza, hogy más az irredenta és más a kisebbségi kéráés

Q Éppen azért kell a legnagyobb nyilvánosság előtt, mint nemzetUSzi problémát tárgyalni a kisebbségi kérdést, hogy ne gyanúsíthassák a kormányok a kisebbségekt állandóan irreden tiztnuesal„ TTekik csak teljes jogegyenlőség kell, hogy etnográfiai jellegüket és vagyoni állapotukat megőrizhessék, de semmiféle előjogra nem vágynak* A kisebb-ségi kérdés megnyugtató rendezése egész Európának elengedhetetlen konszolidációs érdeke, A D«V

C csak Chamberlain, Briand és Stresemann beszédét ismerteti minden önálló vélemény nélkűl» A Iaibachi Jutro 8. a délszláviai német kisebbségekről vezércikkezik. Kijelenti, hogy két kategóriába kell ezeket osztani: A vajdasági németek ügyében olyan megoldást kell találni, ami nem is lehet nehéz, mely az államot és a németek egyaránt kielégítse, mert ezek nem