Lapszemle, 1929. március
1929-03-11 [1348]
Rothermereben ás metódusaiban már osak a Jlagym&gyaxorsfcág legmegátalkodottabb hivei bíznak, de ebben a csoportban sincs meg az egyet értés, amiről a Reviziós ligában a programm körül keletkezett viták tanúskodnak; A kormánypárti A Reggel /10 58/ ^A revizionista mozgalom kri~ zise Magyaror szagon* cimmel kapcsolatba* a Magyarság m egállapít dsávalj hogy a magyar rerizionista mozgalem kriziibe van, oikket ir, amelyben azt mondja, hogy a Magyarság megállapítása halyes. A revizionista mozgalom már recseg, ropog, krízisbe jutott és r»mélhetŐ, hogy ez a krizis sokaknak a szemét fel fogja nyitni* Fel fogják ismerni a mozgalom igazi célját és ez nagyban hezzá fog járulni Magyarország és Középeurópa pacifikálásához. Miért kül*özg«tt« Sathlen egy magyar képviselőt Prágába? olramel az agrárpárti Venkov /20-6Ö/ faltünő helyen és betűkkel kivonatosan közli Grieger képviselőnek ismert beszédét, amelyben elitéi lőleg nyilatkozott a felvidéki közigazgatásról, valamint Peyer Károly szocialista képviselőnek szintén a közigazgatásról mondott beszédét Grieger beszédét röviden ismerteti az Jvinka-féle Národny Dennik /9«58/ is "Egy magyar képviselő a parlamentben beismeri, hogy Szlovéné zkón skandalózus volt a közigazgatás* cimmel. Magyar osalódás a kisebbségi kérdéabefl cimmel az agrárpárt! Venkov /10-60/ ugylátszik a Szlovenszky pennik nyomán. /I.márc, 9 —iki lapszemlét/ ismerteti gróf Zichy Ernőnek éa ^ttlik Lászl ó nak c ikkét a magyar kisebbségekről s kiemeli, hogy a hivatalos publikációban, a ftefiyfl*" Külpolitikában elismerik, hopLv a ki sebbségi kérd és alapj ában, meg van oldva ,-- i» Venkov bizonyosnak tartja, hogy a magyarok a kisebbségről való tudományos gondoskodásában /célzáo a magyar kisebbségi intézet felállítására/ egyre szűkebb etno«
