Lapszemle, 1929. március
1929-03-11 [1348]
A kisebbségi törvény /illetve statútum?/ elkészítését elhalasztotta a Maniu-kormány, miként ezt Maniu miniszterelnök egy zsidó küldöttséggel közölte a Brassói Lapok 11-57 szerint, A Brassói Lapok csodálkozva kérdi, hogy tehát a Maniu-kormány is már a halogatás módszeréhez folyamodik? A Magyar Bank ügyében a Brassói Lapok 11-57 az idézetek tömegét közli az erdélyi és bánsági magyar közélet vezetőférfiáinak eddig napvilágot látott nyilatkozataiból s melyek mind amellett érvelnek , hogy ez a kisebbségi intézet okvetlenül szükséges és okvetlenül országos jellegűnek kell lennie. Ilyen körülmények között igen különös, hogy a tervet felvető Ambrózy Andor báró mégis egészen magára maradt és az országos bank terve egy bánsági magyar bankká csökkent. Igen különös az is a Brassói Lapok sze rint, hogy az egész tervet az erdélyi magyar sajtóból a két temesvári magyar lapon /Déli Hirlap és Temesvári Firlap/ kivül egyedül a Brassói Lapok karolta fel. A Keleti Újság 11-57 beszélgetést közöl Ambrózy Andor báróval,, Ambrózy leszögezte, hogy az erdélyi magyarságnak, illetve ennek képviseletében a magyar pártnak a politikai kérdések kiharcolása mellett gondolnia kell a magyarság gazdasági válságának megoldására is, Ezért-merült fel a terv egy olyan magyarjellegü országos pénzitézet létesítésére, mely, ha nem is teljesen altruista alapon^ de olcsó pénz kihelyezésével dolgozzákj hogy igy a magyar kisexzisztenciak megtalálják számitásaikat ; A tervből sajnosán csak annyi lett egyelőre, hogy már folynak a bánsági magyar bank részvényjegyzései), egy magyar banké, amely a speciális bánsági igényeket elégiti ki, De azért Ambrózy a maga részéről még nem ejtette el az országos magyar bank eszméjét sem., sőt az eddigi jelekből Ítélve , hogy az erdélyi közönség nagyrésze élénken érdeklődik az eszme iránt, reméli, hogy
