Lapszemle, 1929. március

1929-03-09 [1348]

1929. március 7 3.»i lapok, KÜLFÖLD. . r

.:

;

'v^'^ A genfi ülésezés nemzetiségi kisebbségi vitája kapesán elhangzott felszólalásokat regisztrálják a 7.-8.-I lapok hosszabb rövidebb kommentárok kiséretében. Az idevonatkozó tudósítások mindjárt fr megállapítják, hegy a meglehetős aggodalommal várt kisebbségi vita Stresemann felszólalása után nagyon ellanyhult és elvesztette izgató .jellegét, A Popolo d Itália /?/ genfi levelezője,Lido Caiani. röviden összefoglalja az egyes felszólalások lényegét és néhány megjegyzést füz azokhoz,Azzal kezdi,hogy Dandurand azt hitte, hogy £ fog állani ennek a diszkussziónak középpontjában, ám az 5 funkciója nem volt más mint egy jámbor és ártatlan illúzió.Ami Stresemann előadását illeti., ő is csak félhatást ért el.Ez a probléma nagyon távolról érinti ós érdekli Itáliát, mert ott nincsenek olyan nemzetiségi kisebbségek, amelyek a nemzetek szövetségének atyai gyámkodása és ellenőrlése alatt állanának. Itália nem tartozik a profitra dolgozó országé:: közé, és nem kebelezett be olyan területeket és népeket, amelyek történelmileg etnikailag és földrajzilag más államokhoz, más fajokhoz, valláshoz, vagy kultúrához tartoznának. Ugyancsak részletes jelentést közöl a kisebbségi vitáról a Corriere della Sora /?/, de kommentárok nélkül.. A Tribuna ,/3/ viszont vezércikkében elmélkedik a kisebbségi kérdés genfi szerepléséről, ezúttal ugy látja, igazi nemzetközi karaktert öltött a lefolyt diszkusszió.Stresemann beszédét ugy fogja fel , amint azt 'Chamberlain is értelmezte, hogy tudnillik az nem annyira a kisebbségi jogok védelme volt, mint inkább támadás a többségekkel szemben. Ilyen értelemben a nemzeticéci :dsebbsíí-i csoportok érdeké' ben tett Strescmann-féle felszólalás lényegében vádl-esséd volt a