Lapszemle, 1929. március

1929-03-08 [1348]

A Mexikói forradalemról írva a lapok kieselik, kegy aaaak gyökere az agrár érdekleteégek elkeseredésé boa keres esdő az uralmam lsvő muskássággal szaftba*, moha szesélyes féltékeaykedések is közr óját szarnak, grős támogatója a ferradalemsak a katolikus elem

; aaisly slmyemói ellea lázad föl. A lapok kiemelik, kegy aigol és *aerikai szospestból, tekintve az eddigi barátságos közeledést, kivásates, kegy a na! kermáay aogsciradjes, moha a helyzet ma- • gyom kritikus. Réselik, kegy a f egyverkiviteü tilalom a felkelők réssért Amerikából döatö lépés a kermáay mollatt. /Times, D. Tel.,líamch. Qu 6/. Kisebbségi kérdés. A kisebbségi kérdés rövides slimtésését illetve elodázását a jumiusi ' ülésszakra isserteti a D.fsl.6, A lap diplomáoiai levelsősje irja, hegy a maliés kérdés tárgyalását mesehozi tették azok a diplomáoiai mamővarek is, asslyak mapak óta folytak. As utódállamok agy amis ki jelest ették, hogy mam kajlaadók sasai módositásba belesemmi a kisebbségi szerződésokkal szembe*. Alteraativául felvetették, hogy a szerződések hatályát a nagyhatalmakra is terjesszék ki. Paris és Róma szimptiával fogadta a kis államok kivásságát és a szÖTstségos magykövetak Bsrlimbom is óvatosságra imtatték a mémsSaktt Ugyamosak ismertetést ad a tanács határozatáról a D.Mail 6 is. A Mások. Gu. i 6 kiosoli, kegy Chaaberlaia mag ram győződve, kegy a mai eljárás srsdftémyé kitümőak és som kissi, kegy az eljárást lakot fejlesztési. A kérdés tárgya lására bizottságot küldtek ki. Sok időt vett igésybo Litvásia részvételések kérdése a vitába* és a dömtés félig pozitiv, félig segativ, aai igam külösös és oélra msm vezető döatés. Ckamberlaim sikeres tamácskazásakat folytatett agyas dolagátusokkal, kik közül a lap elsősek Walka magyar delegátust omliti.