Lapszemle, 1929. március

1929-03-08 [1348]

doskodnia kell arról, hogy ezek egy nagyvonala belső állarapolrtika utján oldassanak meg: A bekebelezett kisebbségek mondotta - csak ugy válhatnak az uj állam hasznos polgáraivá , ha egyelő jogokat él veznek és ha figyelembeveszik kulturális sajátosságaikat Ha ez meg történik, akkor a kisebbségek összekötő hidat képezhetnek a két állam között, A német -G8eh viszony ilyen kialakulása lebeg előttem, mondotta Loebe, amelyben az államfejlesztő együttműködés megteremti a bi* zalmat Ugy tudom Benes is ezt tUzte ki céljául: de a módozatra ós az engedmények mértékére nézve nem vagyunk egy nézeten.." A mai ellen tétek csak ugy enyhülhetnek, ha tiszteletben tartják az önrendelkezési jogot Európának mindazokon a pontjain, ahol kisebbségek élnek* A Rerue dea denx mon

dce-nak Seipe

l kancellá

rról szóló szigorú kritikájával foglalkozik a Prager Tagblatt /55-55/, rá mutatva bogy az Anschluss-kérd esnek időszerűtlen felhány torgatáaa a cikk Írójának /Yerax/ a nemzetközi bonyodalmak felidézésére való haj lamosnágát árulja el. Mert Seipel kancellár magatartása az Anschluss kérdésben mindig példásan korrekt és tartózkodó voll. iemmikép sem szolgált rá a Revue des deux m< intelmére. Ezt az inteliaet, Írja a Tagblatt, nemcsak a kancellár tisztelői,, de maga a kancellár ia csak csudálkozva fogadhatják A balkáni államo

k .konszolidá

lását és egv.re. .fokozódó,_ Stabilitását konstatálja a Prager Presse /ő 65/ A politikai légkör tisztulásának factorai közé sorolja a Románia és Jugoszlácia között uralkodó hagyományos jó viszonyt* amely a gazdasági problémák megold'

4 sa felé haladó kisantant kereteiben is megnyilvánul Szóváteszi a kedvező fordulatot, amely a béllyei uradalomról valé magyar szerb vi tában beállott, amennyiben a feltük a közvetlen megegyezést akarjak megkísérelni. Az általános balkáni helyzetből a Prager Presse aegnyug