Lapszemle, 1929. március

1929-03-08 [1348]

dések me^jamsitásának rész&éié 1 esz és a Hópszövetségnek nincsen olyan tekintélye hogy $st sokáig sixhassa,& f

Pester Lloyid * vez ető hdyén igen figy d emr e^ltó_Bj*chtold Sóletéi *Angiia és a kisebbség drái cikke *mdyben xánaUt, hogy Chamberlain angol külogjminiszt«r közvetl énül a Népszövetségi Tanács kisebbségi vitája előtt arra figyel gaz ette az angol sajté képviselőit, hogy ne nagyon izgul janak a kisebbségi kérdésben mert annak Jet erőségét nea szabad túlbecsülni. Mr pedig, mondja a cikkíró, ChaaberlainneK nem szabadna elfelejteni a kisebbségi kérdésed kapcsa latban^ hogy éppen ** ő apja volt az, aki a nélafrikában frissen bevándorolt angol kisebbségek érdekében nem riadt vissza még a borok eUeni háborútól s-jp mivel nem tűrhette, hogy angol fajtestvérei másodrangú állampolgároknak tekintessenek Dél af rikában, A

mi pedig a mai helyzetet ill et?a eikkiré rámutat, hogy éppen A

nglia lenne hivatva a kisebbségi kérdés gyakorlati megöldásár©; hiezgn az angol politika a birodalom keretén bdüi ki elégítő megoldását találta meg az ir kérdésn* is* Rámutat annak jd entósógéreis hogy az angol dominiuook sorából éppen K^ada szenátora vetette ifi a kisebbségi el" jár&" módosítására vonatkozé javaslatot s Kanada rés zérót 13 egy francia származású kisebbség állampolgár. Rávilágít arra is hogy Anglia érdéce l enne voltéképpen mindent elkövetni, hogy a Népszövetr ség j ei entóségében ne lehesse kételkedni hiszen ennek- a Népszövetségnek az élén éppen Anglia áll 3 neki van ott 1 egsuj yasabb szava, hisz«n»a Brit Birodalom nem kevesebb mint hat szavazatot monohat mag&nafc a Né pss5 vétségből/^An^ia. Kanada, Ausztrál ia,,Délairi ka* üjzeland és India;/, de egyébként is maga a Brit Birodalom egy külön kis NépsanvetségneK t & inthető s ennélfogva a Népszövetség tekintélyét illetői g ó sokkal jobban van érdek elve, mint akár Itália, akár Franciaország. Mindet tekint etbjréve} A

nglia természetszerű f dadát a vd •