Lapszemle, 1929. március

1929-03-07 [1348]

sorompóba lépett,. Németország minden valószínűség szerint arra számit., hogy maga köré csoportosítja az elégedetleneket, a csalódottakat, a békeszerződés által megkérositottakat.Ezzel a szándékkal szemben a belpolitikai helyzet másodrendű-jelentőségűvé lett-Érthető, hogy a genfi társaság cseppet sincs elragadtatva Stresemann szándékától és magatartásátél, A kisebbségi jogok védelmének problémája közvetlenül jrdekli a nemzetek szövetségét és most az a helyzet állott elő, hogy a minden súlyos kérdés elül kitérni akaró genfi tanács e probléma megoldását és a velejáró felelősságét nem tudja valamely más nemzetközi szervezet vállaira áttolni. Szembe kell hát néznie a Stresemann féle előterjesztéssel ás a fels.ősziléziai Volksbund tiltakozásával. Bizonyára nem fog semmiféle súlyos komplikáció támadni ebből a kérdésből, de bármi legyen is a német manőver praktikus eredménye, senki sem akadályozhatja meg, hogy a világ közvéleményének figyelme ama viszonyok felé forduljon, amelyek a békeszerződések következtében Közép4 és Keleteurőpában viszálykodásokkal és panaszokkal terhesek. Az olaszok mint pártatlan és nemérdekelt szemlélők nézhetik végig a kialakuló vitákat,. Azokat az anormális és veszélyes állapotokat, amelyeket a békeszerződések a Balti Tengertől a Kárpátokon keresztül a Boszporuszig teremtettek, jd részben az Itália elleni gyűlölet is sugallta és akarta «• A Corriere della Sera /5/ rövid jelentésben emlékezik meg a genfi ülésezés megnyitásáról megállapítva, hogy a tárgyalás egyelőre nyugodtnak Ígérkezik.