Lapszemle, 1929. március
1929-03-07 [1348]
Lidové Soviny /5-117/ szerint rámatatott arra s hogy ezzel a te" mával Szlovensskón még alig foglalkoztak Már az elmúlt évszázad utolsó éveiben, két csoportra oszlott a tót intelligencia- az egyik a turócsWBfttmártoni Kérődnie Hoviny köré csoportosul s ezek élén Mudrony Pál, Yurban-Vajanszky Szvetozár és Halasa András állottak, a másik csoport a fiatal generációt tömöritette egybe a ezek voltak az agynevezett Hlaazisták /Hlasz cimü folyóiratjuk volt/, akik Maszaryk eszmói mellett foglaltak állást s A Hlaszisták szór galmaoan dolgoztak, raig az "öregek* a uyolisvanas évektől kezdve a politikai munkában passzívak voltak; A világháború alatt az öregek már azt hitték, hogy" Sz.lovcnszkóra jön a felszabadító cár^ de reményüket eloszlat Ifik as orosz offenzívuk kudarcai,, A fiataloknak is sok csalódáson kellett keresztulntennlök,, mert egyrészt nem hittek és nem bizh&ttak az oroszokban, másrészt különösen ártott raun kájaktiak az s hogy az öregek tiltako ztak M as zar yk irii l.fcldi agitációja ellen, mert szerintük nem szabad "a tót üggyel kereskedni" 1917 a ben zárt ajtók mögött nagy harc folyt a két csoport köaött. Amikor napvilágra került Wilaon 14 pontja, nyolcvan vezető tótnak Szent István napján Pestre kellett volna mennie, hogy ott Tisza mi*, nisterelnök előtt kinyilatkoztassák a tót nép lgyalitdsát, Srobár akadályozta meg * saját állítása szerint «. est a pesti utat s 5 1918 május 1-én már, ha elővigyázatos formában is, de nyíltan ál« lást foglalt a lígtéssentmlklósi raajikásgyüléaen. Magyarország cseh-, szlovák népének /!/ önrendelkezési joga mellett,, Nemsokára rá egy küldöttaég ment Prágába a cseh nemzeti színház ünnepélyére és itt fvleZ'ioszlav-Orsságh Pál tót költő hasonló szellemben beszélt, A nyilatkozatokért Srobárt internálták, Máskülönben egészen október 30,-áig semmi sem történt Szlovenozkón s amikor a turócszentmdrtoni deklarációra került a sor és kihirftetták Szlovenszkó ön-
