Lapszemle, 1929. március

1929-03-07 [1348]

Kisebbségi ügyek*, Megint magyar iskola-panaszt tárgyal a Brassói Lapok 7-53 Háromszék megye egyik legnagyobb községe Torja j melynek lakosai. Összesen 3 család kivételével

9

mind tiszta magyarok: székelyek* Még Anghelescu közoktatásügyi miniszter ebbe a tiszta magyar községbe az állítólagos magyar tannyelvű állami elemi iskolához az elmúlt ősszel 4 olyan regátbeli tanítót küldött ki, akik egy szót sem tudnak magyarul, sőt az egyiknek a feleségét utóbb óvónőnek is kinevezte ugyancsak Torjára, bár kiderült, hogy egyáltalán irni, olvasni sem tud* Emiatt az öt "pedagógus" miatt pedig két magyar tanerát időelőtt nyugdíjba kényszeri tettek, hármat pedig áthelyeztek a Regátba, utóbbiak közül az egyik férjes asszony, akit az áthelyezés igy az urától választott el, a másik pedig családos ember, akit a nyomorúság útvesztőjébe dobott bele ez az áthelyezés. Az öt állítólagos román tanerő; ma is zavartalanul működik Costachescu közoktatásügyi miniszter uralma alatt is. Hogy hogyan működik, arra jellemző, hogy a kis gyermekeket büntetésből arccal a tüzes kályha mellé térdepeltetik le, vagy pld, más alkalommal az egyik gyereket egyik tanitó olyan szörnyűségesen elverte, hogy a gyermeken orvosi látlelet állapított súlyos sérüléseket, A tanrend viszont az, hogy a magyar gyermekekkel betanultatják a "Höria sí Ciosca" cimü verset, mely a magyarokat állandóan veszett kutyáknak nevezi s egyik szakasza ezt mondja: "Nagybajuszu magyar! dögölj meg, égessen meg a tűz és üssön agyon a kereszt!" Az^Erdél^i^Mu2eum_E^v;esület ügyében a társulat magyar vezetőcége és a kormány megbízottja, Pacliseanu kultusz-miniszteri államtitkár között^ujabb tárgyalások indultak meg, miután a román sajtó állandó támadásai ^es romanizalási követelései miatt immár az egyesület vezetősége is nyugvópontra akarja juttatni a kérdést a Keleti Újság 7-53 szerint-