Lapszemle, 1929. március

1929-03-07 [1348]

nap a parlamentben hosszasan tárgyalt Seipel kancellárral*, parlaiaenti körök véleménye szerint az Ausztria és a Német Birodalom között a kereskedelmi tárgyalások folyamán felmerült nehézségekről. A lap valószínűnek tartja, ll0

gy Seipel kancellár előbb-utóbb látogatást fog tenni Berlinben, esetleg Münchenben is, hogy ott szentélye3 befolyásával igyekezzék eliminálni a felmerült differenciákat. Külügyek. A lapok rúazletes genfi tudósitúat közölnek a kisebbségi kérdéssel kapcsolatosan ős ismertetik Chamborlainnek az angol sajtó képviselői előtt a kisebbségi problémáról tett kijelentéseit. A Presse /6/ azt irja, hogy Titulescu hosszasabban konferált Stresemann német birodalmi külügyminiszterrel, mely alkalómmal a kisebbségi kérdést is megbeszélték. Jeaser csehszlovák szenátor a Presse ő-iki számában a kormányt támogató német pártoknak a szenátusban tett deklarációjának jelentőségét méltatja, mely ezen pártok elégedetlenségének ad kifejezést az uralkodó nacionalista renuszerrel szemben. A deklaráció után Benes már nem hivatkozhatik arra, hogy a német pártoknak a kormányzatban való részvétele azt jelenti, hogy elismeri a kormány cseh részének jóakaratát a kisebbségi kérdés kezelése körül. A cikk a csehek sovinizmusát kifogásolja, melynek folytán korlátlanul akarnak uralkodni t kisebbségek fölött. Jeaser szerint a csehországi németek ezért kénytelenek nemzetközi védelmet követelni, bár nem alkotnak kisebbséget a szónak közönséges értelmében. A cseheknek a nemzeti államról alkotott fikciója másodrendű szerepet szán a kisebbségeknek. A csehországi németek - mondja végül a cikk - nem várnak nagyobb gyakorlati eredményt Stresemann genfi állásfoglalásától és megelégszenek azzal, ha Stresemannak sikerül a ITŐpszövetseggel legalább is theoretiee elismertetni a kisebbségeknek nmmetközi védelemre való jogát. A iieiclispost 6-iki ORSX ÍCOS IEVÉLTÁR