Lapszemle, 1929. március

1929-03-01 [1348]

beszédeket , amelyeket a legutóbbi időkben a magyar párt képviselői a parlamentben elmondtak," A Keleti Újság 1-48 részletesen ismerteti a kérdésről tf illiam Martinnak . a Journal de (Jenévé szerkesztőjének a párisi konzervatív Le Correspondant cimü folyóiratban megjelent tanulmányát, amely többek között szintén azt a követelést támasztja* hogy a peticionáló kisebbségek képviselői meghallgattassanak Genfben* Magyarország, Az erdélyi románok állitólagos magyar elnyomásának cáfolatára a Nagyvárad 27-46 vezércikke idéz a besszarábiai vezető-politlkusnak ^terének egy nyila tkozatáb ól., Stere a következőket mondta:"Nézzünk szemébe bátran az igazságnakl A háború előtti Erdély és Bukovina románsága élénk összeköttetést tartott fenn a Regát románságával'., Erdélybe a regátbeli napilapok, folyóiratok és könyvek szabadon bejöhettek, Erdélyben a román iskolák működése elé nem gördítettek akadályokat." Mindezeket Stere annak igazolására szögezte le^hogy mennyivel mostohább volt az erdélyi románságnál a besszarábiai románság helyzete., mely az orosz uralom alatt egyáltalán nem érintkezhetett a Regattái, román intelligenciája nem fejlődhetett ki, olyannyira, hogy amikor pld, Stere már az 1917-e» forradalom után visszatért Besszarábiába és ott megindította az első román nyelvű újságot, Besszarábiának még a Romániával való egyesülésekor sem volt anynyi tanult román embere, hogy egy rónán nyelven és la>tin betűkkel nyomtatott lapot fenntarthatott volna, A Nagyvárad viszont a maga részéről a nyilatkozatból azt a következtetést vonja le, hogy teljesen oktalan ilyformán a román sovinisták csökönyös és érthetetlen vádaskodása a magyar uralom ellen

a Kisebbségi ügyek, A kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó szakaszokat a í'aniukormány törölte az uj közigazgatási reform tervezetéből, melyet Stere •v..#. ", ti