Lapszemle, 1929. március

1929-03-04 [1348]

A kisebbsági jog reformjáról cikkezik két izben a Payer. Xur. ban /26-59 és 1-60/ Jos. I.'.Görgen , Genfből,Elsl cikkében kifejti, hogy magátólértetődő., hogy nem minden kisebbség léphet fel a Tanács előtt mint peres fél, hanem hogy o peres, eljárás formája számára a nemzetközi jognak egy olyan formáját kell megtalálni, amely megengedné azt a megoldást, hogy a kisebbségek a Tanácsnál való közvetlen panasztétel jogával bírjanak. Ilyen formának tekinti például a cikkíró azt hogy Európa szervezett kisebbségeinek megadják a népjogi szubjektivitást és pedig az i ÍCongresszusuknak

f amelynek a belső kiépítés útján egy olyan szervet kell a maga számára teremtenie, amely ezzel a nép jogi tulajdonsággal bir. Második cikkében javaslatokat tesz a kisebbségi jog reformjára azt a leér dóst vetvén fel hogy miként legyen megoldandó a kérdés. Erre vonatkozóan 4 lehetőséget különböztet meg. Az első lehe-• tőség amely sz Összes nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségeknek teljes elnyomásában,elletve a többségi nép Vitai való felszívásában állj tel jesen kikapcsolódik, mert hotal-as európai forradalmat váltana ki borzalmas háborúk sorozatával. A második megoldás a Ooudenhoven- Oalargi által évek éta propagált "Európai Egyesült Allatuk"-ban rejleae] azo nban Péneurópa mindaddig lehetetlen, míg ottan a Í"égkÜlÖnbözCbb fej ok léteznek

; melyek közül számos ezerével történetet mutathat fel ás amelyek dekrétáliák utján non távolíthatók egyszerűen el A harmadik lehetőség az eddigi ki3ebbs i grédelmi szerződések által adott lehetőség, amely képes megoldani a súlyos nemzetiségi problémát, azonban csak akkor ha majd meg van változtatva a népszövetségi tanács előtti peres eljárás és ha meguknak a kisebbségeknek kongresszusi szervükben megadatott a nép jogi szubjektivitás. í-'óg egy ner/csik lehetőség van Lehetne például a •répszovets; _ egyik autonóm liziUsógában egy olyan kapcsolatot találni államjog ős nópjog között., mély bizottság a Sasrvidéki bizottság