Lapszemle, 1929. március

1929-03-04 [1348]

vényeit a titkárság kezelte, úgyhogy az ódium lekerült az államok vállairól

e Axiandó bizottságot is akartak felállítani kisebbségi ügyekre, de nem lehetett kerestülvinni. A hármas bizottság nem ily természetű állandó bizottság, •Sajnos ennek a bizottságnak is az eljárása nem a nyilvánosság előtt történik, úgyhogy senki sem tudja, hogy egy kérvényt miért vetettek el. Inkább a kormányok érdekeit tartották szemmel, mint a kisebbségekét. H helyis is az, hogy egyes kérdéseket a kisebbség a saját kormányával békésen intéz el,mint az a lengyel zsidó kisebbség esetében is történt, mégis csoualatos például, hogy a romániai kiowbbségaJUöi nem jöttek kérvények a tanács ele, aem az albánok részéről Szerbiában. Reméli a CIKK, hogy a népszövetségi vita tisztán az eljárásra fog szorítkozni és nem tsz célja a szerződések tekintélyét lerontani. Az is különös, hogy a hágai bírósághoz sem igen fordultok, A legfontosabb a kisebbségi'ügyekben a publicitás, amely az agitátorok munkáját is megnehezítené. Legjobb volna félévenkint jelentést tenni a tanácsnak a beérkezett kérvények sorsáról kellő indokolással. A közvélemény fontos esetekben nyomást gyakorolna xim

0

s a vezércikke szintén rámutat, hogy a kisebbaégi szerződések fontosak és ha azoknak tdcintélyét lerontják, eröani* a revizióa mozgalmakat

. A népszövetség a kisebbségek jogait sérthetetleneknek tartja, mint Brinad is kijelentette. Az is nagy veszély volna, ha a kisebbségek ugy látnák, hogy csak Németország küzd érdekükben és felé kell nézni véaei«mert, A sértett kiaebbaeg n

a

m tekintene volt honiitar_<*i ióle a hataxokon tux, hu, volna pártatlan fórum ,a. hov^, íoiyaméa—* n-. A D.Mail c a magyar sajtó kiriokaját ismerteti Mironescu varsói kijelentéseivel szemben. A szerb-görög tárgyalásokról ir a Times <í és a D.Mail <s8 irja, hogy Yemizelos sikert remél a tárgyalásoktól.