Lapszemle, 1929. március

1929-03-04 [1348]

és a meglevő viszonyok és a helyi adottságok alapján kell valódi szociálpolitikát kezdeni . m Ssivkovios tábornok azt az utasítást adta id a minden állami hivatalnál megalapított bizottságoknak,melyek a tisztviselők redukcióját késsitik elő, hogy siessenek csonkájukkal* mert legkésőbb áprilisban végre akarja hajtani a lét számosokként ó st * k% elv az

:> hogy elbocsátandók elsősorban azok a hivatalnokok; akiknek nincs meg az állásukhoz kívánt kvalifikációjuk. Ezek mindnyájan és feltétel nélkül elbocsátandók. Utánuk azok kerülnek sorra^ akik ellen fegyelmi van folyamatban s akik egyáltalában morálisan kevésbé kvalifikálták állami szolgálatra. Harmadik csoportban azok elbocsátandók

T akik vagy betegségük folytán hosszabb időn át hiányosnak^ vagy akik rendetlenül járnak hivatalba A létszámcsökkentés mértékét végleg nem állapították megy de a Morgenbl^/3/ szerint körülbelül 15,000 tisztviselőt bocsátanak el-, tehát az egész status 10 $~át, K u 1 o o 1 1 tik a,Március gO-án kezdődnek Belgrádban a román-szerb tárgyelások az összes rendezetlen kérdések szabályozására^ január 3-6-án tartott előértkezeleten állították össze a konferencia programiját,melyet mindkét kormány azóta jóváhagyott'^ Legfontosabbak a vízrendészeti kórdósak. A világháború előtt egységes hidrotechnikai rendszer volt a 3án~ ságban:, ez az uj határokkal felbomlott,.. A szerb Dánság vízrendészeti szempontból függő helyzetbe került Romániával szemben.; mert Erdély sokkal magasabb fekvésű 3 az ottani erdőségek pusztulása nagy vésze- . delmet jelent a Bánságra,, Szerbia hiába foganatosítana Romániával való megegyezés nélkül külön árvízvédelmi intézkedéseket. Ebben a csoportban tárgyalásra kerül a dunai és bégaí hajózás a az uj határoktól kettévágott ármentesitő társulatok ügye.Közigazgatási kérdések 5 az árva-és ORSZÁGOS I FVn.TÁB