Lapszemle, 1929. március

1929-03-04 [1348]

az ellen, hogy a bánsági óvodákban és Iskolákban a német nyelvet nem ta­nítják. Amikor itt Angheleseu volt közoktatásügyi miniszter közbe szólt, hogy a magyar uralom idején a németeknek egyetlen német iskolájuk sem volt a Bánságban és mégsem panaszkodtak, Muth kijelentette, hogy "azzal a helyzettel szemben, ami a múltban voltba jelenlegi helyzet a közokta­tásügy terén a kulturális zsarnokság helyzetei*- A Brassói Lapok 4-51 u­jabb névvegyelemzé8Í sérelemről ad hírt* A sepsiszentgyörgyi tanügyi re­vizor alighogy minap a bölcni unitárius elemi iskolából átutalt 'Állító­lagos román származás címén ősi unitárius magyar családokból származó gyermekeket a román állami elemi iskolába, most az aldobojyi református elemi iskolából magyar református gyermekeket minősített románoknak és utalt át ugyancsak az állami iskolába, - Ugyancsak a Brassói Lapok 4-51 jelenti, hogy az Angheleseu-féle érettségi rendszert immár Georgeacu kormánypárti képviselő is támadta a képviselőházban, viszont a szenátus­ban Clinciu a rendszer mellett foglalt állást s itt a szenátusban Cos­tachescu közoktatásügyi miniszter megint csak egy nagy általánosságokban tartott nyilatkozatot adott a kérdésről: "Az érettséginek nem kell ter­roreszköznek lennie" és: "Szabályozni fogjuk a multat éa megtesszük köte­lességeinket a jövőre". Zsidó kisebbségi kivánságokat tárt Maníu miniszterelnök elé egy cionista küldöttség a Nagyvárad 3-50 és Uj Kelet 3-51 szerint* még­pedig az állampolgársági törvény revíziójára és a zsidó vallási szabályok nak az állami iskolákban való respektálására vonatkozólag-, Uj színházi törvényjavaslatról ad hirt a Brassói Lapok 4-51 a A törvényjavaslat a kisebbségi színházak által eddig fizetett 26 % szín­házi adót leszállítja 13 ?í~ra, amennyit a román színtársulatok is fizet­nek, tehát megszűnik az egyik nagy kisebbségi sérelem* nnr7 í/N/\r. • ,JL e _

Next

/
Thumbnails
Contents