Lapszemle, 1929. február

1929-02-04 [1347]

zott volna és az ujságripcrtok ferdítését teszi ezért felelőssé<. Mégis megnyugtató szimptomakőnt könyveli el, hogy a franoia sajtó, dacára Anschluss-ellenes volténak, erélyesen tiltakozik a háborús fenyegetődzős ellen és követeli ennek a diplomáciai gépezetből való kikapcsolását. A Monitor ebből azt látja, hogy a háborúnak nino< többé pártja. Magát, a szót a nemzetek ugyan még nem törölték a szótárból - a diplomáciai tárgyalásokbütazonban nincs annak töbhS he lye, ^e ez nem jelenti, hogy a háború lehetőségének eliminálása Németországot most már az Anschluss keresztülvitelére bátoríthatná, A háború helyébe a döntőbíróság lépett. JvmilyenJiiba v°kia bjárme,lyik nemzet részéről, ha háborús fenyegetés áránjakarnó biztosi tf, ni a státus vOjiot, ép olyan hiba volna ha egy nemzet önkényeset. t»- mm tm 0»» •«> M MM .t» *•»• és a többi nrmzet érdekelnek tekintetbevétele nélkö.3 bolygatná azt meg. Ha az Anschluss kérdésében flagráne vélemény ellentétek vannak - irja a Monitor, azt a döntőbíróság elé kell vinni, Mán - különben felbomlik a jog ée igazság rendje, ami nm lehet célja a háború kiküszöbölésének. Ugyan-e lap /Í3*»14/ a flottajavaslat ratifikálása mel lett tör lándzsát és helyteleníti, hogy ezt b javaslatot összefüggésbe hozzák a Ke 11 ogg~ paktumai és inkompatibilitást akarnak megállapítani a cirkálók építése és a paktum között. Szerinte ilyen inkomp astibiliCáa nlnoSfinert az amerikai flotta szerepe a nemzetközi Jog ÓVeé* ós hivatva van súlyt adni a békepaktujanak. Rámutat, hogj a Kcllog-paktum teljes érvényességéig még jó egy pár évig kell várni, mert hátra van még a nemzetközi bíróság felállítása ős a nemzetközi jog kodifikálása. A Kellog-pakturának e^ kell hogy legyen a logikus következménye, nem pedig a flottának minimumra Vulc csökkentése. Amerikának nem a cirkálók effektív megépítésére v?*n